Élete és munkássága >>

Mi a matematika?
              Ars Mathematica >>
              Boszorkányság vagy matematika? >>
              Dialógus a matematikáról >>
              Dialóguas a matematika alkalmazásáról >>
              A természet könyvének nyelve >>
              Utószó a dialógusokhoz >>

A matematikus és a társadalom
              A kultúra egységérõl, matematikus szemmel >>
              Matematikáról – laikusoknak >>
              A matematika és a társadalom >>
              A gondolkodás iskolája >>
              Miért szeretem a "science fiction"-t?
>>
              Elkésett hozzászólás egy ankéthoz >>
              Dialógus a matematika tanításáról >>


A kultúra egységérõl, matematikus szemmel

...Ugyanakkor a matematika az összes tudományok közül érzésem szerint - a legközelebb áll a mûvészetekhez.Köztudomású, hogy a matematiki alkotás megítélésében esztétikai szempontok sokkal nagyobb szerepet játszanak, mint más tudományokban. Jellemzõ pélldául, hogy egy matematikai bizonyítással kapcsolatban a leggyakrabban használt elismerõ jelzõk azok, hogy "szép", "elegáns"; matematikai elméletekkel kapcsolatban a hozzáértõk gyakran beszélnek az elmélet belsõ "harmóniájáról" stb. Hangsúlyozni szeretném ezzel kapcsolatban, hogy itt jóval többrõl van szó, mint pusztán a matematikusok lelkesedésérõl tudományuk iránt: a matematikában a forma és a tartalom objektíve elválaszthatatlanok, a matematikai elméletek formai tökélye és igazságtartalma, tudományos és gzakorlati jelentõsége közötti korreláció - bárhogyan is magyarázzuk - kétségtelen tapasztalati tény. Úgy lehetne jellemezni a helyzetet, hogy a matematikban bizonyos tekintetben hasonló viszonyban áll a forma és a tartalom, mint a mûvészetekben, irodalomban. Ezzel kapcsolatban említésre méltó az is, hogy mind a képzõmûvészetek, mind a zene, mind pedig az irodalom formai problémáinak megvan a matematikai háttere. Gondolok itt pl. a mûvészetekben (különösen a klasszikus mûvészetben) olyan nagy szerepet játszó szimmetriáknak a csoportelmélet alapján való analísiére. (Utalok ezzel kapcsolatban A. Speiser munkáira.) Akár ornametikáról, akár fúgáról vagy szonettrõl van szó, a mûvészi formákból bizonyos matematikai összefüggések elemezhetõk ki...
...Meggyõzõdésem, hogy egy ismeretterjesztõ mû nem érheti el teljes mértékben célját, ha szerzõje (amellett persze, hogy szakszerûen, világosan és közérthetöen magyarázza el mondanivalóját) nem vesz igénybe irodalmi eszközöket is. Közismert, hogy a tudományos ismeretterjesztésben egy sikerült hasonlat, analógia vagy egy felfedeés törtébnetének bizonyos mértékig "dramatizált" ismertetése stb. mennyire megkönnyíti a megértést. Ezen túlmenõleg úgy érzem, hogy igazán akkor hatásos egy tudományos ismeretterjesztõ munka, ha nemcsak itt-ott alkalmaz irodalmi eszközöket, hanem egész felépítésében, formájában és stílusában egyaránt, irodalmi szempontból is igényesen megírt mû.