http://www.math.u-szeged.hu/~horvath/kissarpadea3/IM002256.JPG

 

 

 

    Egyetemi Tavasz 2016 

 

Matematikai előadássorozat középiskolai tanároknak és diákoknak

Szegedi Tudományegyetem Bolyai Intézet

 

Képek

 

Helyszín: SZTE Bolyai Intézet Bolyai terem, Szeged, Aradi vértanúk tere 1.

Időpont: 2016. április 23. szombat

 

Letölthető meghívó

 

Az enni-innivaló tervezése miatt nagy segítség lenne számunkra,
ha a létszámról előzetes becslést kapnánk a
horeszt@math.u-szeged.hu emailcímre vagy a
62/546-378 telefonszámra, körülbelül április 15-ig.

 

Rövid ismertetés néhány előadásról:

 

Dr. Krisztin Tibor tanszékvezető egyetemi tanár, akadémikus: Megoldható-e a 3-test probléma?

Newton több mint 300 éve fogalmazta meg matematikai nyelven az n-test problémát, amely n=3 esetén a Nap-Föld –Hold hármas modellje. Alapvető kérdés, hogy stabil-e ez a rendszer. Meg tudjuk-e oldani? Milyen értelemben? Előfordulhat-e a Naprendszer ilyen modelljében ütközés? Elhagyhatja-e valamelyik bolygó a Naprendszert? Az ismert mozgásokon kívül a matematikai modell milyen új típusúakat enged meg? Pl. véges időn belül a végtelenbe juthatnak testek. Három egyenlő tömegű test nyolcas alakú pályán mozoghat.

Dr. Gévay Gábor egyetemi docens: Geometriai konfigurációk és illeszkedési tételek

A geometria legegyszerűbb alkotóelemei a pontok és az egyenesek. Néhány egyszerű szabály segítségével meglepően gazdag világot építhetünk fel ezekből: a geometriai konfigurációk világát. Több ilyen konfiguráció illeszkedési tételekből származtatható. Példákat fogunk bemutatni ebből a gazdag világból, az ókortól a napjainkig; közben kitérünk olyan konfigurációkra is, amelyek körökből, vagy ennél bonyolultabb alakzatokból épülnek fel.

Dr. Varga Tamás tudományos segédmunkatárs: A nemek aránya

Már Darwin is elcsodálkozott azon, hogy az állatok körében miért találkozhatunk olyan gyakran a nemek 1:1 arányával. Első gondolatunk talán az lehet, hogy ez az ivari koromoszómák következménye. Azonban a fogantatás pillanatában ettől jelentősen eltérő arányok is megfigyelhetők, és csak ezt követően a születésig eltelt idő alatt alakul ki az 50-50 százalékhoz közeli megoszlás. Mi lehet ennek az evolúciós magyarázata? Erre keressük a választ evolúciós játékelméleti megfontolásokat alkalmazva.

Bogya Norbert tudományos segédmunkatárs: Kártyázzunk véges geometriával!

Ha valaki meghallja, hogy egy kártyajátékhoz matematikát akarunk kapcsolni, akkor elsősorban a valószínűségszámítás jut eszébe. Mekkora az esélye annak, hogy ... Azonban van a kártyajátékoknak egy olyan változata, ami úgynevezett teljes információs játék, a véletlennek nincs, vagy esetleg alig van szerepe. Ilyen például a SET, vagy a Dobble. A sikeres játékhoz nem kell matematika, logika, hanem gyors reflexekre, megfigyelőképességre és koncentrációra van szükség. A hátterükben azonban egy elég érdekes geometria húzódik, amit véges geometriának nevezünk. Az előadásban bemutatjuk a játékok mögötti geometriát és kitérünk az ott szereplő matematikai struktúrák érdekességeire, például miben más ez a geometria, mint amit ismerünk. Közben felmerül majd a kérdés, hogy valóban ismerjük-e.

Dr. Nagy-György Judit egyetemi adjunktus: Hogyan fordíthatjuk hasznunkra a véletlent?

A véletlenszerűre gyakran gondolunk úgy mint az életünket megnehezítő kellemetlenségre, amit nem tudunk irányításunk alatt tartani, igyekszünk tőle megszabadulni (pl. véletlen zaj a kommunikációs csatornákban, fotókon, stb.). Ezért meglepő lehet, hogy a véletlent számos területen bevethetjük, ügyesen alkalmazva segít többek között a modellezésben, játékok stratégiáiban,  titkosításban, képfeldolgozásban, mesterséges intelligencia több területén, de még a való életben is. Ezek rövid áttekintése kerül terítékre az előadáson.

Dr. Ábrahám Gábor gimnáziumi tanár, PE címzetes egyetemi docens: Szélsőérték feladatok megoldása elemi eszközökkel

           Az utóbbi évek, évtizedek tantervi változásainak következménye többek között az is, hogy az elemi geometria             egyre inkább háttérbe szorul az általános, illetve középiskolai matematikaoktatásban. Ugyanakkor mind a hazai, mind a nemzetközi matematika versenyeken a feladatsorok fontos részét képezik az elemi geometriai problémák. A matematikai tehetséggondozás terén szerzett tapasztalataim alapján bátran kijelenthetem, hogy ezek a feladatok vízválasztó szerepet töltenek be a versenyeken. Ha valaki igazán eredményes szeretne lenni, annak nagy jártasságra kell szert tennie ezen a területen. Emellett az elemi geometria jelentősen fejleszti a kreativitást és a gondolkodást.

Az előadásom során néhány, elemi geometriai eszközzel megoldható szélsőérték feladaton keresztül szeretném megmutatni ennek a területnek a szépségeit. Egyúttal rá szeretnék világítani arra is, hogy egy-egy nehezebb feladat megoldásánál mekkora segítséget nyújt a feladat megoldási rutin, a folyamatos gyakorlás során látott ötletek tárháza.

 

 

2015

 

Képek:

http://www.model.u-szeged.hu/index.php?action=gallery&category_id=132&pg=1

 

 

Letölthető meghívó

 

Program:

 

10.00.

Gyülekező. pogácsa, üdítő

 

10.30.

 

11.00.

Dr. Röst Gergely tudományos főmunkatárs:

Zuhanyozzunk matematikus módra

Dr. Krisztin Tibor akadémikus:

Matematika szakok a Bolyai Intézetben

 

11.15.

Dr. Pap Gyula egyetemi tanár:

Mi történik, ha ketten bolyonganak?

 

11.40.

Középiskolás pályázat meghirdetése

 

11.45.

Dr. Karsai János egyetemi docens:

Mértani növekedés lázasan: a gyógyszeradagolás modelljeiről

 

12.15.

Dr. Czédli Gábor egyetemi tanár:

Mozdony egy algebrista képernyőjén

 

12.40.

Ebédszünet, pizza

 

13.30.

 

14.00.         

Dr. Klukovits Lajos egyetemi docens:

Titkosírások, avagy min is múlik bankbetéteink biztonsága

Dr. Dormán Miklós egyetemi adjunktus:

Feladatmegoldás számítógéppel

 

14.30.

Szakács Nóra PhD hallgató:

A híres Riemann-sejtés

 

15.00.

Danka Tivadar tudományos segédmunkatárs:

Rend és rendezetlenség – a pókertől a prímszámokig

 

15.30.

 

Dr. Vígh Viktor egyetemi adjunktus:

Ördoglakatok, logikai játékok

 

 

Rövid ismertetés néhány előadásról:

 

Dr. Röst Gergely tudományos főmunkatárs: Zuhanyozzunk matematikus módra!
A hétköznapi életünktől kezdve a globális rendszerekig (pl. klíma, gazdaság, energiaellátás stb), a világban zajló folyamatokat visszacsatolások szabályozzák. Az előadásban az optimális hőmérséklet beállításának példáján keresztül illusztráljuk az időkésleltetett visszacsatolások matematikáját.
Megmutatjuk, hogyan nehezítik meg az életünket, de azt is, hogy mit tehetünk ellenük.

 

Dr. Czédli Gábor egyetemi tanár: Mozdony egy algebrista képernyőjén

Az előadásban az alábbi fogalmakról esik szó; a mozdony a bizonyítás egyik részletét szemlélteti. Minden magasabb fokú egyenlethez hozzárendelhető egy csoport. Az, hogy az egyenlet megoldásai felírhatók-e gyökvonások és a négy alapművelet segítségével, a csoport normálláncainak bizonyos tulajdonságától függ. (Ez az oka annak is, hogy  az ötödfokú egyenletre nincs megoldóképlet.) Az 1870-ből származó Jordan-Hölder-tétel szerint mindegy, hogy  melyik normálláncot tekintjük, mert bármely két normállánc között van alkalmas átmenet. Hálóelmélet alkalmazásával 2010-ben kiderült, hogy pontosan egy ilyen átmenet van.

 

Dr. Klukovits Lajos egyetemi docens: Titkosírások, avagy min is múlik bankbetéteink biztonsága

A titkosított üzenetküldés szinte egyidős az írásbeliség megjelenésével, a hatalmi harcokkal. Ismereteink szerint kezdetben egyszerű betűeltolásokat használtak, majd egyre bonyolultabbakat. A XX. században már számsorozatokra konvertálták a betűsorozatokat. A gyors működésű számítógépek elterjedésével lehetőség nyílott klasszikus számelméleti módszerek alkalmazására. Ezek révén hatalmasat fejlődött a biztonság szintje. Léteznek olyan eljárások, amelyekben mind a kódolás módja, mind a kódolt üzenet nyilvánossága ellenére a megfejtés kívülálló számára gyakorlatilag lehetetlen. Ezek már használhatók a bankszámlák biztonságos működtetésében is.

 

 Dr. Dormán Miklós egyetemi adjunktus: feladatmegoldás számítógéppel

Bizonyos feladattípusok esetén számítógépünk kapacitásai megfelelő programcsomagok segítségével kiválóan használhatók sejtések kialakítására, numerikus adatok tömkelegének előállítására, amelyekre alapozva aztán egy-egy feladat precíz megoldása is megadható.  Az előadáson számítógépes algebrai rendszerek felhasználásával fogunk feladatokat „megoldani”, a megoldáshoz vezető rögös út kezdeti szakaszát igyekszünk elsimítani.

 

Szakács Nóra PhD hallgató: A híres Riemann-sejtés
A Bernhard Riemann által 1859-ben megfogalmazott Riemann-sejtést ma sokan a matematika legfontosabb nyitott kérdésének tartják. Egyike azon 7 nyitott problémának, amely megoldására egymillió dollárt tűzött ki 2000-ben az amerikai Clay intézet. A sejtés egy komplex analízis segítségével definiált függvény, az ún. Riemann-féle zéta-függvény zéróhelyeinek eloszlására vonatkozik. Az előadásunk során felépítjük a zéta-függvény definícióját, majd egy huszárvágással kikerülve a komplex analízist, elemi úton – bár a matematika szabályait látszólag megszegve – megmutatjuk, hogy a páros negatív egész számok zéróhelyei a zéta-függvénynek. Ennek kapcsán kitérünk arra is, hogy a pozitív egész számok összege, 1+2+3+4+... miért –1/12. Előadásunk végén röviden áttekintjük, hogy mi köze van mindennek a prímszámok eloszlásához.

 

Danka Tivadar tudományos segédmunkatárs: Rend és rendezetlenség: a pókertől a prímszámokig
A természetben sok helyen megfigyelhető, hogy bizonyos jelenségek közelről figyelve nagyon rendezetlennek és véletlenszerűnek tűnnek, de távolabbról nézve már valamiféle rend alakul ki. (Klasszikus példa a fizikából a kvantummechanika és a relativitáselmélet ellentéte.) Az előadásban néhány példát mutatok erre, megvizsgálunk egy pár szerencsejátékot, emberek szociális hálóját, végül pedig a prímszámokat.

 

Dr. Vígh Viktor egyetemi adjunktus: Ördöglakatok, logikai játékok

Az előadásban két játék megoldását mutatjuk be. Az egyik a jól ismert Meleda (más használatos nevei Kínai karikák vagy Cardano karikái), ennek megértéséhez a a XIX. század közepéről származó Gros-kódot ismertetjük, ami a játék roppant elegáns és ötletes kezelését teszi lehetővé. A második játék Magyarországon Bognár mágikus golyói néven terjedt (angol nevei: Instant Insanity és Four Colour Cubes). Ennek megoldásához egy négy csúcsú gráfot érdemes felrajzolni, így viszonylag gyorsan megtalálható a több mint 40000 lehetséges elrendezésből az egyetlen helyes. Az előadás után szabad játék lesz. 

 

-------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

2014

Helyszín: SZTE Kiss Árpád terem, Szeged, Rerrich Béla tér 1.

Időpont: 2015. április 12. szombat

 

Letölthető meghívó

Program:

 

10.30.

Dr. Németh Zoltán egyetemi docens:

Igazságos osztozkodás – egy régi feladat újratöltve

11.20.

 

11.35.

Dr. Krisztin Tibor akadémikus, intézetvezető,

egyetemi tanár: A Bolyai Intézetről

Katonáné dr. Horváth Eszter egyetemi adjunktus:

A Pályázat Matematikából, Középiskolásoknak c. verseny meghirdetése

11.45.

Dr. Stachó László egyetemi tanár:

Hogyan lesz pontos a pontatlanból?

12.05.

Ebédszünet, pizza

13.10.

Dr. Kosztolányi József egyetemi docens, intézetvezető helyettes:

Derékszögmentes ponthalmazok a síkon

13.50.

Fotópályázat meghirdetése

14.00.

Dr. Nagy Béla tudományos munkatárs: Erdős és Nobel

14.30.

 

15.10.         

Vizi Zsolt PhD hallgató:

Túlélési tippek ősi civilizációknak dinamikus modellezéssel

Hulmán-Knipl Diána tudományos segédmunkatárs:

Matematikával a járványok ellen

15.40.

Dr. Makay Géza egyetemi docens: Sudoku

 

Rövid ismertetés néhány előadásról:

 

Matematikával a járványok ellen: Az előadás során kiderül, hogyan kapcsolódnak egymáshoz a járványok és a matematika. Megtudhatjuk, hogy már egyszerű számítások segítségével is megjósolható, hogyan terjednek a fertőző betegségek, mint például az influenza. Mi több, a matematikusok által kidolgozott modellek a járványok elleni védekezésben is szerepet játszanak, hiszen a matematika eszközeivel optimalizálhatják a védőoltási stratégiát és előrejelezhetik egy esetleges iskolabezárás hatását is.

Hogyan lesz pontos a pontatlanból: A lineáris egyenletrendszerek megoldása látszólag igen egyszerű, azonban még kis kerekítési hibák a számolás során végzetesen rossz eredményt adhatnak. Hogyan javítható ki mindez, és az egyik megoldásnak mi köze van a fraktálokhoz?

Igazságos osztozkodás – egy régi feladat újratöltve: Mindenki ismeri a megoldást: András kettéosztja a csokit, Béla választ a két darab közül. Lehet erről a régi feladatról újat mondani?

Túlélési tippek ősi civilizációknak dinamikus modellezéssel: Az előadás során olyan matematikai modelleket alkotunk és vizsgálunk meg, amelyek az ősi civilizáció népességének változását írja le. Az legegyszerűbb szaporodási modelltől a szomszédos néppel való háborúskodást vagy egyéb, kultúra fennmaradását fenyegető tényezőt is figyelembe vevő modellekig is eljuthatunk. Célunk, hogy vezetőként jó döntéseket hozzunk - és ehhez a matematika és a számítógépes szimulációk a legjobb eszközök!

Erdős és Nobel: Az előadás során Erdős egy régi sejtését mutatom be, amely bizonyos

értelemben kapcsolatban áll Leontief közgazdasági kutatásaival, amelyért Leontief Nobel-díjat kapott. Ehhez hasonló szituáció, amikor több résztvevő verseng korlátos mennyiségű dologért: ha az egyik

növeli a részét, akkor a többieknek kevesebb jut. Ilyen, ún. monoton rendszerekre mutatok példákat, és néhány érdekes tulajdonságaikat vizsgáljuk meg.

Sudoku: Az előadás témája a Sudoku megoldási módszerei, beírásos és kizárásos módszerek, a módszerek nehézségi foka, Sudoku példák generálása, számítógépes megoldási módszerek. A versenyen mindenki ugyanazokat a példákat kapja (3 különböző nehézségi fokút), a megoldási idő és a megoldott feladatok száma dönti el a helyezést.

 

 

 

-----------------------------------------------------------

2013

 

Letölthető meghívó

 

Fényképek

 

 

Helyszín: SZTE Kiss Árpád terem, Szeged, Rerrich Béla tér 1.

Időpont: 2013. április 20. szombat

 

 

10.30.

Dr. Klukovits Lajos egyetemi docens: Az egyszerű titkosírásoktól a bankszámlák biztonságáig

11.10.

 

11.50.

Dr. Timár Ádám egyetemi adjunktus:

A szerencsejátékoktól a válságig – a véletlen és modelljei

Katonáné dr. Horváth Eszter egyetemi adjunktus: A Középiskolás Pályázat meghirdetése

11.55.

Dr. Waldhauser Tamás egyetemi adjunktus: Az óraműves, a geológus és a matematikus

12.30.

Ebédszünet, pizza

13.30.

Dr. Nagy Béla tudományos munkatárs: A Brouwer-féle fixponttétel és néhány alkalmazása

14.10.

Csizmadia László egyetemi tanársegéd: Akkor én most bölcsész vagyok?! Avagy: híd, amit matematikának hívunk

14.50.

Dr. Vígh Viktor egyetemi adjunktus: Kepler és a tiki-taka

 

 

15.30.

Dr. Makay Géza egyetemi docens: Sudoku

17.00

Dr. Vígh Viktor egyetemi adjunktus: Ördöglakatok és logikai játékok

 

Rövid ismertetés néhány előadásról:

 

Az egyszerű titkosírásoktól a bankszámlák biztonságáig: A titkosított üzenetküldés szinte egyidős az írásbeliség megjelenésével, a hatalmi harcokkal. Ismereteink szerint kezdetben egyszerű betűeltolásokat használtak, majd egyre bonyolultabbakat. A XX. században már számsorozatokra konvertálták a betűsorozatokat. A gyors működésű számítógépek elterjedésével lehetőség nyílott klasszikus számelméleti módszerek alkalmazására. Ezek révén hatalmasat fejlődött a biztonság szintje. Léteznek olyan eljárások, amelyekben mind a kódolás módja, mind a kódolt üzenet nyilvánossága ellenére a megfejtés kívülálló számára gyakorlatilag lehetetlen. Ezek már használhatók a bankszámlák biztonságos működtetésében is.

 

Az óraműves, a geológus és a matematikus: Irracionális számokat racionális számokkal közelíteni jó dolog, ezt mindenki tudja. De vajon mi értelme van racionális számokat racionális számokkal közelíteni? És mi köze ennek az órakészítéshez és a lövöldözéshez? És egyáltalán, mit keres Chuck Norris Szegeden?! Minderre fény derül az előadásban, csakúgy, mint a törtek családi életének intim titkaira...

 

Akkor én most bölcsész vagyok?! Avagy: híd, amit matematikának hívunk című előadásomban többek között Dante, Kassák, Kodály, Beethoven, Leonardo, Michelangelo némely munkáját vizsgáljuk. Valójában arra a mindenki által jól ismert tényre világítunk rá, hogy a szép mindenkinek mást jelent(het), és számos esetben a matematika ,,hozza létre" a szépet, amit esetleg a hétköznapi ember nem is gondolna. Reményeim szerint gondolatébresztő előadásomban  sikerül megvilágítani, hogy a matematika nem csak a ,,l'alfabeto della natura", hanem egy olyan önálló művészeti ág, ami az emberiség nagy szerencséjére alkalmas arra, hogy segítségével a természettel kommunikáljunk.

 

Kepler és a tiki-taka: A spanyol fociválogatott és a Barcelona játékát nevezte el néhány évvel ezelőtt a sajtó tiki-takának, ennek alapja a sok, rövid, lapos passz. Érdekes kérdés matematikailag vizsgálni, hogy mi lehet egy ebben a stílusban focizó csapat ideális felállása, vagyis miként oszthatjuk el a játékosokat a legjobban a pályán. A probléma nevezetes (és nehéz) diszkrét geometriai kérdésekhez vezet, amelyeknek a megoldása meglepő egybeesést mutat a gyakorlatban is alkalmazott formációkkal.

 

Sudoku: Az előadás témája a Sudoku megoldási módszerei, beírásos és kizárásos módszerek, a módszerek nehézségi foka, Sudoku példák generálása, számítógépes megoldási módszerek. A versenyen mindenki ugyanazokat a példákat kapja (3 különböző nehézségi fokút), a megoldási idő és a megoldott feladatok száma dönti el a helyezést.

 

Videófelvételek 2012-ből, amelyeket a TiszapART TV készített:
http://www.youtube.com/watch?v=Fc-yi9pEBNU
http://www.youtube.com/watch?v=D8X9cKBR4BA
http://www.youtube.com/watch?v=eZ_OJft6PfI
http://www.youtube.com/watch?v=YXM6LzNVdSg

 

Az enni-innivaló mennyisége miatt nagy segítség lenne számunkra,
ezért kérjük Önöket, hogy előzetesen jelezzék részvételi szándékukat (a becsült létszámmal együtt) a
horeszt@math.u-szeged.hu emailcímen körülbelül április 10-ig.

 

Minden érdeklődőt szeretettel várunk !!!

 

 

 

----------------------------------------------------------------------------------------------

 

2012

 

 

 

 

Letölthető meghívó

 

Helyszín: SZTE Kiss Árpád terem (Szeged, Rerrich Béla tér 1.)
Időpont: 2012 április 28. szombat

Felelős szervező: Katonáné dr. Horváth Eszter egyetemi adjunktus


Délelőtt:
10.30 Dr. Németh József egyetemi docens: Egy elemi egyenlőtlenség szép alkalmazásokkal
11.00 Dr. Klukovits Lajos egyetemi docens: Néhány gyöngyszem a régi korok matematikájából
11.30 Gehér György PhD hallgató: Valós függvények folytonossági helyei  (Ajánlott irodalom)
12.00 Dr. Kevei Péter tudományos munkatárs: Szindbád
és a háremhölgyek

12.30 Ebédszünet, pizza

Délután:
13.30 Dr. Czédli Gábor egyetemi tanár: Diszkréció diszkrét logaritmussal
14.00 Fridrik Richárd egyetemi hallgató: Valami változatlan
14.30 Dr. Vígh Viktor egyetemi adjunktus: Orsókonvexitás
15.00 Dr. Makay Géza egyetemi docens: Sudoku

 

2011.

 

Tudósblog

 

FÉNYKÉPEK

 

Helyszín: SZTE Kiss Árpád terem (Szeged, Rerrich Béla tér 1.)

Időpont: 2011. április 16. szombat

 

10.30.

Knipl Diána Phd hallgató: Hogyan segít a matematika a járványok leküzdésében?

11.00.

Dr. Pap Gyula tanszékvezető egyetemi tanár: Paradoxonok, azaz látszólagos ellentmondások a véletlenek világában

11.30.

Prof. Dr. Branimir Seselja (Újvidéki Egyetem): Mathematics behind chip

12.00.

Dr. Klukovits Lajos egyetemi docens: Az algebra atyja, az alexandriai Diophantos

12.30.

Ebédszünet, pizza, játszóház, ördöglakat-találkozó

13.30.

Dr. Hartmann Miklós egyetemi adjunktus: A tétel, mely megnyerte a második világháborút

14.00.

Gyöngyösi Zsolt egyetemi hallgató: Matematika és fizika

14.30.

Dr. Makay Géza egyetemi docens: Sudoku (előadás és vetélkedő)

 

Ez a weboldal folyamatosan fejlődik.

Kérjük, látogassa meg honlapunkat később, további információkat helyezünk majd el itt.

 

 

 

 

Egyetemi Tavasz 2010

 

LETÖLTHETŐ MEGHÍVÓ

 

FÉNYKÉPEK

 

 

 

2010. április 24. SZOMBAT, SZTE Kiss Árpád terem, Szeged, Rerrich Béla tér 1.

Szervezők: Dr. K. Horváth Eszter, Veres Antal, Gehér György

 

Gyülekező: 10-től 10.30-ig

Program: ismeretterjesztő előadások és egy vetélkedő

 

       10.30. Vígh Viktor tudományos segédmunkatárs: Háromszögek fedése két körrel

       11.10. Dr. Klukovits Lajos egyetemi docens: Hogyan birkóztak ókori és középkori eleink

       magasabbfokú egyenletekkel?

       11.50. Dr. B. Szendrei Mária tanszékvezető egyetemi tanár: Miért nincs megoldóképlet az

       ötödfokú egyenletre?

12.30-tól: Ebédszünet: PIZZA

       13.10. Dr. Hajnal Péter egyetemi docens: Sorbaállítások összeszámlálása

       13.50. Dr. Nagy Béla egyetemi adjunktus: Látványos komplex függvénytan

       14.30. Dr. Kosztolányi József egyetemi docens, intézetvezető helyettes: Elemi szépségek a

       matematikában

       15.10. Dr. Makay Géza egyetemi docens: Sudoku (előadás és vetélkedő)

 

A vetélkedőn Polygon könyveket lehet nyerni. Az előadások közti szünetekben tájékoztatókat tartunk szakjainkról, ezenkívül oktatóinktól, hallgatóinktól kérdezni is lehet.

A rendezvényen a korábbi évekhez hasonlóan szendviccsel, teával, pizzával, üdítőitallal várjuk Vendégeinket. A létszám előzetes becslése érdekében a vendégek számáról bejelentkezést kérünk lehetőleg április 16-ig a horeszt@math.u-szeged.hu e-mailcímen, vagy a 62-546-378 (KHE) vagy a 62-544-548 vagy a 62-544-699 (Iroda) telefonszámok valamelyikén.

 

Korábbi évek:

 

 

 

MEGHÍVÓ (2009)

 

FÉNYKÉPEK (2009)

 

------------------------------------

 

Ide kattintva a 2008-as Egyetemi Tavaszról talál képeket.

 

LETÖLTHETŐ JEGYZET A SUDOKURÓL (szerzője Dr. Makay Géza egyetemi docens)
Sudoku honlap, példák generálása
További információk a http://sudoku.lap.hu/

 

 

 

 

Meghívó 2008

 

 

Sulinet előzetes a rendezvényről

------------------------------------

Egyetemi Tavasz 2007  

Meghívó ide kattintva letölthető

 

Egyetemi Tavasz 2006

 

http://www.math.u-szeged.hu/%7Ehorvath/apr29

 

Egyetemi Tavasz 2015

 

http://www.math.u-szeged.hu/~horvath/apr16/

 

Reméljük, jövőre még több vendégünk lesz !

Vissza a Bolyai Intézet honlapjára