Egyetemi tavasz
Bolyai Intézet

Egyetemi tavasz 2023

Matematikai előadássorozat középiskolai tanároknak és diákoknak,
Szegedi Tudományegyetem, Bolyai Intézet

  • Helyszín: SZTE Bolyai Intézet, Bolyai terem, Szeged, Aradi vértanúk tere 1.
  • Időpont: 2023. április 22. szombat
  • Plakát:

Előadások

10:30 Dr. Ambrus Gergely (egyetemi docens): Geometriai színezések
11:10 Dr. Vizi Zsolt (egyetemi adjunktus), Dabis Marcell (egyetemi hallgató), Dr. Tóth Máté (BlackRock):
A témakörök modellezésének matematikája
12:30-13:30 Pizzaszeletek és kötetlen beszélgetés az előadókkal, oktatókkal
13:30 Kollár Csenge (egyetemi hallgató): Bézier-görbék (verdáktól a Verdákig)
14:00 Medvegy Gábor (egyetemi hallgató): Becsapós "bizonyítások"
14:30 Dr. Hajnal Péter (egyetemi docens), Dr. K. Horváth Eszter (egyetemi docens): Polygon Pályázat díjkiosztó
15:00 Boldog Péter (tudományos segédmunkatárs): Kísérletezzünk a Pi-vel

Ismertetők

Dr. Vizi Zsolt (adjunktus), Dabis Marcell (hallgató), Dr. Tóth Máté (BlackRock): A témakörök modellezésének matematikája
A természetes nyelvfeldolgozás (NLP) módszereinek megértése a szövegek feldolgozásán, előkészítésén kívül rengeteg matematikai koncepció ismeretét igényli. Az előadás célja, hogy egy speciális terület, a dokumentumok témakörökbe sorolásán keresztül ízelítőt kapjunk a szöveg számvektorokká alakításáról, a vektorok elhelyezkedésének megértéséről és csoportosításáról, illetve a módszerek kiértékeléséről. Az előadás témája kapcsolódik egy 2022-es SZTE TTIK Bolyai Intézet és BlackRock közötti együttműködéshez, így dr. Tóth Máté, a BlackRock munkatársa is elfogadta a meghívást, hogy röviden meséljen a cégről és a tavalyi kooperációról.

Kollár Csenge (egyetemi hallgató): Bézier-görbék (verdáktól a Verdákig)
Mik azok a Bézier-görbék? Hogyan bírja mozgásra a matematika kedvenc animációs filmjeink szerepelőit? Ezen kérdések megválaszolása mellett az előadásban körbejárjuk, hogyan segít manapság az animációs filmek valósághűvé tételében egy olyan görbecsalád, amely eredetileg a mérnöki tervezést hivatott egyszerűbbé, gyosabbá tenni. Betekintünk a színfalak mögé és leleplezzük az animációk hátterében álló matematikát.

Medvegy Gábor (egyetemi hallgató): Becsapós "bizonyítások"
A matematikában hibákat nem csak számolás közben lehet ejteni, hanem nagyon gyakran igazolunk hibás számolásokkal vagy érveléssel állításokat, amik aztán téves feltevések meghozatalára vezethetnek minket. Az előadás során olyan példák kerülnek bemutatásra, amikről egyértelműen felismerhető, hogy hibásak, de kifejtésük általánosan elkövethető matematikai érvelési hibákat tárnak fel.

Boldog Péter (tudományos segédmunkatárs): Kísérletezzünk a Pi-vel
Hogyan tudta egy 18. századi botanikus 5 tizedesjegy pontossággal "megmérni" a Pi értékét?
Milyen hatással lehetett a módszere az atombomba megalkotására?
Hogy "számolják" meg a Pi-t az ütköző kisautók?
Az interaktív bemutató során több különböző kísérletes módszert fogunk megismerni a Pi számjegyeinek meghatározására, majd beszélgetünk a kísérletek mögött megbújó matematikáról. A bemutatók nagy részét középiskolai tanórákon is el lehet végezni, az ehhez szükséges leírásokat az érdeklődő tanárok, diákok rendelkezésére bocsátom.

Egyetemi tavasz 2022

Matematikai előadássorozat középiskolai tanároknak és diákoknak,
Szegedi Tudományegyetem, Bolyai Intézet

  • Helyszín: SZTE Bolyai Intézet, Bolyai terem, Szeged, Aradi vértanúk tere 1.
  • Időpont: 2022. április 23. szombat
  • Plakát:

Előadások

10:30 Dr. Kevei Péter (egyetemi docens):
Véletlen permutációk és rab matematikusok
11:20 Dr. Vizi Zsolt (egyetemi adjunktus), Dabis Marcell, Rátki Luca, Rosztóczy Csaba (egyetemi hallgatók):
Mintázatok keresése az adatfolyamban - előrejelezhető-e a Tisza változása pusztán az adatok alapján?
12:20-14:00 Pizzaszeletek és kötetlen beszélgetés az előadókkal, oktatókkal
Közben
Kb. 13:20-tól		 Polygon Pályázat eredményhirdetése
Dr. Hajnal Péter (egyetemi docens), Dr. K. Horváth Eszter (egyetemi docens)

Egyetemi tavasz 2020

Matematikai előadássorozat középiskolai tanároknak és diákoknak,
Szegedi Tudományegyetem, Bolyai Intézet

A 2005 óta sikerrel működő Egyetemi Tavasz programunkat idén online formában tartjuk meg. Kérjük, fogadják szeretettel alábbi válogatásunkat, amellyel ízelítőt adunk a matematika sokszínűségéből, és reményeink szerint ahhoz is kedvet kapnak, hogy matematikai ismereteiket a Bolyai Intézet szakjain gyarapítsák.

FELVÉTELI SZÓRÓLAP

Kedves Online Vendégeink! Az alábbi LINKen megtekinthetik a Bolyai Intézet aktuális felvételizőknek, diákoknak szóló szórólapját. Forgassák bátran.

ONLINE videók, ismeretterjesztő anyagok

LINK Dr. Krisztin Tibor:
Megérthetjük-e a megjósolhatatlant? A káosz matematikája
LINK Dr. Kevei Péter:
Szinbád és a háremhölgyek
LINK Dr. Makay Géza:
Felületek háromszögelése
LINK Dr. Németh József:
Egy elemi egyenlőtlenség szép alkalmazásokkal
LINK Dr. Vizi Zsolt:
Radar alapú vezetés támogató rendszerek matematikája
LINK Dr. Makay Géza:
Sudoku előadás és vetélkedő
LINK Dr. Waldhauser Tamás:
Gráfelmélet játékosan
LINK Dr. Karsai János:
E-könyv válogatás a matematika néhány érdekes fejezetéből
LINK Dr. Karsai János:
Matematikai témák, amelyekkel érdemes számítógép segítségével ismerkedni

Egyetemi tavasz 2019

Matematikai előadássorozat középiskolai tanároknak és diákoknak,
Szegedi Tudományegyetem, Bolyai Intézet

  • Helyszín: SZTE Bolyai Intézet, Bolyai terem, Szeged, Aradi vértanúk tere 1.
  • Időpont: 2019. április 13. szombat

Előadások

10:30 Dr. Röst Gergely egyetemi docens egyetemi docens, kutatócsoport vezető:
A matematika korszakában élünk
10:55 Csuma-Kovács Rita egyetemi hallgató:
A járványterjedés matematikája
11:25 Dr. Vizi Zsolt tudományos munkatárs:
Alkalmazott absztrakció az ipari problémamegoldásban
12:00 Dr. Fodor Ferenc intézetvezető helyettes:
Továbbtanulási lehetőségek a Bolyai Intézetben
12:40 Ebédszünet, pizza
13:30 Dr. Szabó László Imre egyetemi docens:
Paradoxonok
14:20 Dr. Makay Géza egyetemi docens:
A ládarendezés matematikája. Közben: Sudoku példák.

Egyetemi tavasz 2018

Matematikai előadássorozat középiskolai tanároknak és diákoknak,
Szegedi Tudományegyetem, Bolyai Intézet

  • Helyszín: SZTE Bolyai Intézet, Bolyai terem, Szeged, Aradi vértanúk tere 1.
  • Időpont: 2018. április 14. szombat
  • Meghívó:

Előadások

10:30 Dr. Vizi Zsolt tudományos munkatárs:
Forgalmi sávok modellezése önvezető autókban
11:10 Dr. Zádori László egyetemi tanár, intézetvezető:
Egyenletek és egyenletrendszerek a matematikában
11:40 Továbbtanulási lehetőségek a Bolyai Intézetben
12:00 Szilák Zsófia egyetemi hallgató:
Szigetek újratöltve – matek, izgalmak, felfedezések
12:20 Wiandt Péter egyetemi hallgató:
Tic-Tac-Toe, amőba és egyéb állatok
12:40 Ebédszünet, pizza
13:40 Dr. Kurusa Árpád tanszékvezető egyetemi docens:
Izoptikusok, az egyformaság látszata
14:25 Dr. Dormán Miklós egyetemi adjunktus:
A törvény nevében
15:00 Torma Bence egyetemi hallgató:
15-ös játék, avagy a tili-toli rejtélye
15:20 Dr. Waldhauser Tamás egyetemi docens:
Egy, kettő, három, négy,… tovább miért nem mégy?
16:00 A Bolyai Könyvtár megtekintése

Ismertetők

Dr. Kurusa Árpád: Izoptikusok, az egyformaság látszata
Van olyan tárgy, amelyet körbefotózva minden kép egyforma lesz? Persze! Ilyen például a térben a gömb, de valójában minden tárgy ilyen, csak megfelelően kell körbefotózni! Azon pontok halmazát, ahonnan egy tárgy egyazon K képet mutat, a tárgy K-izoptikusának nevezzük. A síkban egy izoptikus mindig egy zárt görbe, amelynek pontjaiból egy konvex tartomány konstans $\gamma$ szög alatt látszik, így a látószög-tétel értelmében egy szakasz minden izoptikusa két körív uniója, és ez magyarázza a görög színházak és az amfiteátrumok köríves alakját. Pár kérdés, amire a síkban válaszolunk: Van olyan görbe, amely egyetlen tartománynak sem izoptikusa? Meghatározza egy izoptikus a tartományt?

Dr. Vizi Zsolt, tudományos munkatárs: Forgalmi sávok modellezése önvezető autókban
A közlekedési szituációk megértéséhez elengedhetetlenül fontos a forgalmi sávok ismerete mind a vezetéstámogató, mind az önvezető rendszerek esetén. A sávok modellezésének/becslésének problémájában az algoritmus a szenzorokból érkező információkból épített környezeti modell alapján alakítja ki a becsült forgalmi sávokat, amely alapján többek közt megtervezhető az autó által bejárható optimális pálya és vizsgálható a körülöttünk mozgó objektumok viselkedése. A probléma megoldásához a matematika számos területének eredményét kell ötvözni például fizikai és pszichológiai megközelítésekkel. Az előadás célja a témába való bevezetés mellett a Robert Bosch Kft-vel közös ipari matematikai projekt bemutatása. #önvezetőautó #sávmodell #über #bosch #iparimatekforever

Wiandt Péter (témavezető: Győrffy Lajos): Tic-tac-toe, amőba és egyéb állatok
Az egyik legelterjedtebb, füzetben is játszható játékról, a Tic-tac-toe-ról és annak változatairól szeretnék majd az előadásomban beszélni. A játék egy korai változatát már az egyiptomiak is játszották időszámításunk előtt 1300 körül, majd az évek során egyre fejlődött, végül mai formájáról már az 1500-as évekbeli regényekben is olvashatunk. Majd 1952-ben ez a játék lett a világ első ismert videojátéka is. Ugyanakkor ez nem meglepő, hiszen egyszerűsége mellett éppen viszonylagos kiszámíthatatlansága is jellemzi a játékot.
Ha a játékot általánosítjuk, komolyabb matematikai problémákat kapunk. Ezt mutatja, hogy az amőbának relatívan egyszerű verzióiban a nyerő stratégiák létezését is csak az 1990-es évek második felében bizonyították, számítógépek segítségével. Néhányuk még napjainkban is nyitott kérdés. Ilyen például az 5-amőba a végtelen táblán vagy a 6- és 7-amőba.
Az előadás során ehhez hasonló problémákat vizsgálunk, valamint egyszerűbb tételek bizonyításaira is vállalkozunk. A prezentáció második fele pedig az amőba különböző változatait, és azok nyerő stratégiáinak létezését mutatja be, egy Szegeden is fellelhető példa bemutatásával. Végül pedig egy érdekes gráfelméleti vonatkozással zárnám az előadást.

Egyetemi tavasz 2017

Matematikai előadássorozat középiskolai tanároknak és diákoknak,
Szegedi Tudományegyetem, Bolyai Intézet

  • Helyszín: SZTE Bolyai Intézet, Bolyai terem, Szeged, Aradi vértanúk tere 1.
  • Időpont: 2017. április 22. szombat
  • Meghívó:
  • Fényképek:

Előadások

10:30 Dr. Vígh Viktor egyetemi adjunktus:
A Fermat-Torricelli pont
11:00 Dr. Pap Gyula tanszékvezető egyetemi tanár, intézetvezető:
Szórakoztató matematika
11:30 Továbbtanulási lehetőségek a Bolyai Intézetben (Dr. Röst Gergely)
12:00 Dr. Vizi Zsolt tudományos segédmunkatárs:
Radar alapú vezetéstámogató rendszerek matematikája
12:30 Ebédszünet, pizza
13:30 Dr. Kevei Péter tudományos munkatárs:
Bolyongásokról
14:00 Dr. Szakács Nóra egyetemi adjunktus:
A változatlan
14:30 Dr. Vajda Róbert egyetemi adjunktus:
Mikor lesz egy polinom összes gyöke kicsi?
15:00 A Bolyai Könyvtár megtekintése

Ismertetők

Dr. Vajda Róbert: Mikor lesz egy polinom összes gyöke kicsi?
Az előadás során valós és komplex együtthatós főpolinomok gyökeloszlásába pillantunk bele. Olyan explicit szükséges és elegendő feltételeket igyekszünk a főpolinom együtthatóira adni, amelyek garantálják, hogy a vizsgált polinom összes gyöke kicsi, azaz egynél abszolút értékben kisebb lesz. A vizsgált polinomot azonosítva egy n-dimenziós valós együttható-tér pontjaival, un. stabilitási tartományokat, azok síkmetszeteit és vetületeit számoljuk ki. Ezek a halmazok fontos gyakorlati szerepet kapnak pl. a matematikai biológia és irányításelmélet kérdéseinek megválaszolásakor. A komputeralgebra vizualizációs eszköztárát is segítségül hívjuk a vizsgált objekumok szerkezetének feltárásához.

Dr. Vizi Zsolt: Radar alapú vezetéstámogató rendszerek matematikája
A vezetőt támogató rendszerek olyan elektronikus eszközök, amelyek különböző, biztonsági (különösen a kritikus vezetési szituációkban) és kényelmi funkciókkal segítik a járművezetőt. A használati esetek a végfelhasználó igényei szerint lettek kialakítva: ez alapján prediktív biztonsági rendszerekről (vészfékezés, elkerülő manőver, sávtartás, gyalogosvédelem, kanyar és kereszteződés asszisztens), illetve kényelmi és információs rendszerekről (vezető figyelés, fényszóró vezérlés, parkolást segítő rendszerek) beszélünk. A rendszerek működése során szenzorok figyelik a jármű környezetét és belsejét, a szenzoradatokat vezérlőegységek elemzik valós időben. Az előadásban rövid betekintést kapunk a radar alapú vezetőt támogató rendszerek működésébe és kiderül, milyen matematikai problémákkal szembesülünk a fejlesztés folyamata közben. Ráadásul arra a kérdésre is választ kapunk, hogy mi a kapcsolat az önvezető Tesla, a Samsung Galaxy S7 és a kerékpárra szerelt dinamó között.

Egyetemi tavasz 2016

  • Helyszín: SZTE Bolyai Intézet Bolyai terem, Szeged, Aradi vértanúk tere 1.
  • Időpont: 2016. április 23. szombat
  • Meghívó:
  • Fényképek:

Az enni-innivaló tervezése miatt nagy segítség lenne számunkra, ha a létszámról előzetes becslést kapnánk a horeszt@math.u-szeged.hu emailcímre vagy a 62/546-378 telefonszámra, körülbelül április 15-ig.

Előadások

10:30 Dr. Szabó László Imre egyetemi docens, intézetvezető helyettes:
Georg Cantor és a halmazelmélet kialakulása
11:00 Továbbtanulási lehetőségek a Bolyai Intézetben és a Középiskolás Pályázat meghirdetése
(Katonáné dr. Horváth Eszter)
11:20 Dr. Krisztin Tibor tanszékvezető egyetemi tanár, akadémikus:
Megoldható-e a 3-test probléma?
12:00 Dr. Nagy-György Judit egyetemi adjunktus:
Hogyan fordíthatjuk hasznunkra a véletlent?
12:30 Ebédszünet, pizza
13:30 Dr. Gévay Gábor egyetemi docens:
Geometriai konfigurációk és illeszkedési tételek
14:00 Ábrahám Gábor gimnáziumi tanár, PE címzetes egyetemi docens:
Szélsőérték feladatok megoldása elemi eszközökkel
14:30 Bogya Norbert tudományos segédmunkatárs:
Kártyázzunk véges geometriával
15:00 Dr. Varga Tamás tudományos segédmunkatárs:
A nemek aránya

Ismertetők

Dr. Krisztin Tibor: Megoldható-e a 3-test probléma?
Newton több mint 300 éve fogalmazta meg matematikai nyelven az n-test problémát, amely n=3 esetén a Nap-Föld –Hold hármas modellje. Alapvető kérdés, hogy stabil-e ez a rendszer. Meg tudjuk-e oldani? Milyen értelemben? Előfordulhat-e a Naprendszer ilyen modelljében ütközés? Elhagyhatja-e valamelyik bolygó a Naprendszert? Az ismert mozgásokon kívül a matematikai modell milyen új típusúakat enged meg? Pl. véges időn belül a végtelenbe juthatnak testek. Három egyenlő tömegű test nyolcas alakú pályán mozoghat.

Dr. Gévay Gábor: Geometriai konfigurációk és illeszkedési tételek
A geometria legegyszerűbb alkotóelemei a pontok és az egyenesek. Néhány egyszerű szabály segítségével meglepően gazdag világot építhetünk fel ezekből: a geometriai konfigurációk világát. Több ilyen konfiguráció illeszkedési tételekből származtatható. Példákat fogunk bemutatni ebből a gazdag világból, az ókortól a napjainkig; közben kitérünk olyan konfigurációkra is, amelyek körökből, vagy ennél bonyolultabb alakzatokból épülnek fel.

Dr. Varga Tamás: A nemek aránya
Már Darwin is elcsodálkozott azon, hogy az állatok körében miért találkozhatunk olyan gyakran a nemek 1:1 arányával. Első gondolatunk talán az lehet, hogy ez az ivari koromoszómák következménye. Azonban a fogantatás pillanatában ettől jelentősen eltérő arányok is megfigyelhetők, és csak ezt követően a születésig eltelt idő alatt alakul ki az 50-50 százalékhoz közeli megoszlás. Mi lehet ennek az evolúciós magyarázata? Erre keressük a választ evolúciós játékelméleti megfontolásokat alkalmazva.

Bogya Norbert: Kártyázzunk véges geometriával!
Ha valaki meghallja, hogy egy kártyajátékhoz matematikát akarunk kapcsolni, akkor elsősorban a valószínűségszámítás jut eszébe. Mekkora az esélye annak, hogy ... Azonban van a kártyajátékoknak egy olyan változata, ami úgynevezett teljes információs játék, a véletlennek nincs, vagy esetleg alig van szerepe. Ilyen például a SET, vagy a Dobble. A sikeres játékhoz nem kell matematika, logika, hanem gyors reflexekre, megfigyelőképességre és koncentrációra van szükség. A hátterükben azonban egy elég érdekes geometria húzódik, amit véges geometriának nevezünk. Az előadásban bemutatjuk a játékok mögötti geometriát és kitérünk az ott szereplő matematikai struktúrák érdekességeire, például miben más ez a geometria, mint amit ismerünk. Közben felmerül majd a kérdés, hogy valóban ismerjük-e.

Dr. Nagy-György Judit: Hogyan fordíthatjuk hasznunkra a véletlent?
A véletlenszerűre gyakran gondolunk úgy mint az életünket megnehezítő kellemetlenségre, amit nem tudunk irányításunk alatt tartani, igyekszünk tőle megszabadulni (pl. véletlen zaj a kommunikációs csatornákban, fotókon, stb.). Ezért meglepő lehet, hogy a véletlent számos területen bevethetjük, ügyesen alkalmazva segít többek között a modellezésben, játékok stratégiáiban, titkosításban, képfeldolgozásban, mesterséges intelligencia több területén, de még a való életben is. Ezek rövid áttekintése kerül terítékre az előadáson.

Dr. Ábrahám Gábor: Szélsőérték feladatok megoldása elemi eszközökkel
Az utóbbi évek, évtizedek tantervi változásainak következménye többek között az is, hogy az elemi geometria egyre inkább háttérbe szorul az általános, illetve középiskolai matematikaoktatásban. Ugyanakkor mind a hazai, mind a nemzetközi matematika versenyeken a feladatsorok fontos részét képezik az elemi geometriai problémák. A matematikai tehetséggondozás terén szerzett tapasztalataim alapján bátran kijelenthetem, hogy ezek a feladatok vízválasztó szerepet töltenek be a versenyeken. Ha valaki igazán eredményes szeretne lenni, annak nagy jártasságra kell szert tennie ezen a területen. Emellett az elemi geometria jelentősen fejleszti a kreativitást és a gondolkodást.
Az előadásom során néhány, elemi geometriai eszközzel megoldható szélsőérték feladaton keresztül szeretném megmutatni ennek a területnek a szépségeit. Egyúttal rá szeretnék világítani arra is, hogy egy-egy nehezebb feladat megoldásánál mekkora segítséget nyújt a feladat megoldási rutin, a folyamatos gyakorlás során látott ötletek tárháza.

Egyetemi tavasz 2015

  • Meghívó:
  • Fényképek:

Program

10:00 Gyülekező. Pogácsa, üdítő
10:30 Dr. Röst Gergely tudományos főmunkatárs:
Zuhanyozzunk matematikus módra
11:00 Dr. Krisztin Tibor akadémikus:
Matematika szakok a Bolyai Intézetben
11:15 Dr. Pap Gyula egyetemi tanár:
Mi történik, ha ketten bolyonganak?
11:40 Középiskolás pályázat meghirdetése
11:45 Dr. Karsai János egyetemi docens:
Mértani növekedés lázasan: a gyógyszeradagolás modelljeiről
12:15 Dr. Czédli Gábor egyetemi tanár:
Mozdony egy algebrista képernyőjén
12:40 Ebédszünet, pizza
13:30 Dr. Klukovits Lajos egyetemi docens:
Titkosírások, avagy min is múlik bankbetéteink biztonsága
14:00 Dr. Dormán Miklós egyetemi adjunktus:
Feladatmegoldás számítógéppel
14:30 Szakács Nóra PhD hallgató:
A híres Riemann-sejtés
15:00 Danka Tivadar tudományos segédmunkatárs:
Rend és rendezetlenség – a pókertől a prímszámokig
15:30 Dr. Vígh Viktor egyetemi adjunktus:
Ördoglakatok, logikai játékok

Ismertetők

Dr. Röst Gergely: Zuhanyozzunk matematikus módra!
A hétköznapi életünktől kezdve a globális rendszerekig (pl. klíma, gazdaság, energiaellátás stb), a világban zajló folyamatokat visszacsatolások szabályozzák. Az előadásban az optimális hőmérséklet beállításának példáján keresztül illusztráljuk az időkésleltetett visszacsatolások matematikáját. Megmutatjuk, hogyan nehezítik meg az életünket, de azt is, hogy mit tehetünk ellenük.

Dr. Czédli Gábor: Mozdony egy algebrista képernyőjén
Az előadásban az alábbi fogalmakról esik szó; a mozdony a bizonyítás egyik részletét szemlélteti. Minden magasabb fokú egyenlethez hozzárendelhető egy csoport. Az, hogy az egyenlet megoldásai felírhatók-e gyökvonások és a négy alapművelet segítségével, a csoport normálláncainak bizonyos tulajdonságától függ. (Ez az oka annak is, hogy az ötödfokú egyenletre nincs megoldóképlet.) Az 1870-ből származó Jordan-Hölder-tétel szerint mindegy, hogy melyik normálláncot tekintjük, mert bármely két normállánc között van alkalmas átmenet. Hálóelmélet alkalmazásával 2010-ben kiderült, hogy pontosan egy ilyen átmenet van.

Dr. Klukovits Lajos: Titkosírások, avagy min is múlik bankbetéteink biztonsága
A titkosított üzenetküldés szinte egyidős az írásbeliség megjelenésével, a hatalmi harcokkal. Ismereteink szerint kezdetben egyszerű betűeltolásokat használtak, majd egyre bonyolultabbakat. A XX. században már számsorozatokra konvertálták a betűsorozatokat. A gyors működésű számítógépek elterjedésével lehetőség nyílott klasszikus számelméleti módszerek alkalmazására. Ezek révén hatalmasat fejlődött a biztonság szintje. Léteznek olyan eljárások, amelyekben mind a kódolás módja, mind a kódolt üzenet nyilvánossága ellenére a megfejtés kívülálló számára gyakorlatilag lehetetlen. Ezek már használhatók a bankszámlák biztonságos működtetésében is.

Dr. Dormán Miklós: Feladatmegoldás számítógéppel
Bizonyos feladattípusok esetén számítógépünk kapacitásai megfelelő programcsomagok segítségével kiválóan használhatók sejtések kialakítására, numerikus adatok tömkelegének előállítására, amelyekre alapozva aztán egy-egy feladat precíz megoldása is megadható. Az előadáson számítógépes algebrai rendszerek felhasználásával fogunk feladatokat „megoldani”, a megoldáshoz vezető rögös út kezdeti szakaszát igyekszünk elsimítani.

Szakács Nóra: A híres Riemann-sejtés
A Bernhard Riemann által 1859-ben megfogalmazott Riemann-sejtést ma sokan a matematika legfontosabb nyitott kérdésének tartják. Egyike azon 7 nyitott problémának, amely megoldására egymillió dollárt tűzött ki 2000-ben az amerikai Clay intézet. A sejtés egy komplex analízis segítségével definiált függvény, az ún. Riemann-féle zéta-függvény zéróhelyeinek eloszlására vonatkozik. Az előadásunk során felépítjük a zéta-függvény definícióját, majd egy huszárvágással kikerülve a komplex analízist, elemi úton – bár a matematika szabályait látszólag megszegve – megmutatjuk, hogy a páros negatív egész számok zéróhelyei a zéta-függvénynek. Ennek kapcsán kitérünk arra is, hogy a pozitív egész számok összege, 1+2+3+4+... miért –1/12. Előadásunk végén röviden áttekintjük, hogy mi köze van mindennek a prímszámok eloszlásához.

Danka Tivadar: Rend és rendezetlenség: a pókertől a prímszámokig
A természetben sok helyen megfigyelhető, hogy bizonyos jelenségek közelről figyelve nagyon rendezetlennek és véletlenszerűnek tűnnek, de távolabbról nézve már valamiféle rend alakul ki. (Klasszikus példa a fizikából a kvantummechanika és a relativitáselmélet ellentéte.) Az előadásban néhány példát mutatok erre, megvizsgálunk egy pár szerencsejátékot, emberek szociális hálóját, végül pedig a prímszámokat.

Dr. Vígh Viktor: Ördöglakatok, logikai játékok
Az előadásban két játék megoldását mutatjuk be. Az egyik a jól ismert Meleda (más használatos nevei Kínai karikák vagy Cardano karikái), ennek megértéséhez a a XIX. század közepéről származó Gros-kódot ismertetjük, ami a játék roppant elegáns és ötletes kezelését teszi lehetővé. A második játék Magyarországon Bognár mágikus golyói néven terjedt (angol nevei: Instant Insanity és Four Colour Cubes). Ennek megoldásához egy négy csúcsú gráfot érdemes felrajzolni, így viszonylag gyorsan megtalálható a több mint 40000 lehetséges elrendezésből az egyetlen helyes. Az előadás után szabad játék lesz.

Egyetemi tavasz 2014

  • Helyszín: SZTE Kiss Árpád terem, Szeged, Rerrich Béla tér 1.
  • Időpont: 2015. április 12. szombat
  • Meghívó: .

Program

10:30 Dr. Németh Zoltán egyetemi docens:
Igazságos osztozkodás – egy régi feladat újratöltve
11:20 Dr. Krisztin Tibor akadémikus, intézetvezető, egyetemi tanár:
A Bolyai Intézetről
11:35 Katonáné dr. Horváth Eszter egyetemi adjunktus:
A Pályázat Matematikából, Középiskolásoknak c. verseny meghirdetése
11:45 Dr. Stachó László egyetemi tanár:
Hogyan lesz pontos a pontatlanból?
12:05 Ebédszünet, pizza
13:10 Dr. Kosztolányi József egyetemi docens, intézetvezető helyettes:
Derékszögmentes ponthalmazok a síkon
13:50 Fotópályázat meghirdetése
14:00 Dr. Nagy Béla tudományos munkatárs:
Erdős és Nobel
14:30 Vizi Zsolt PhD hallgató:
Túlélési tippek ősi civilizációknak dinamikus modellezéssel
15:10 Hulmán-Knipl Diána tudományos segédmunkatárs:
Matematikával a járványok ellen
15:40 Dr. Makay Géza egyetemi docens:
Sudoku

Ismertetők

Matematikával a járványok ellen
Az előadás során kiderül, hogyan kapcsolódnak egymáshoz a járványok és a matematika. Megtudhatjuk, hogy már egyszerű számítások segítségével is megjósolható, hogyan terjednek a fertőző betegségek, mint például az influenza. Mi több, a matematikusok által kidolgozott modellek a járványok elleni védekezésben is szerepet játszanak, hiszen a matematika eszközeivel optimalizálhatják a védőoltási stratégiát és előrejelezhetik egy esetleges iskolabezárás hatását is.

Hogyan lesz pontos a pontatlanból
A lineáris egyenletrendszerek megoldása látszólag igen egyszerű, azonban még kis kerekítési hibák a számolás során végzetesen rossz eredményt adhatnak. Hogyan javítható ki mindez, és az egyik megoldásnak mi köze van a fraktálokhoz?

Igazságos osztozkodás – egy régi feladat újratöltve
Mindenki ismeri a megoldást: András kettéosztja a csokit, Béla választ a két darab közül. Lehet erről a régi feladatról újat mondani?

Túlélési tippek ősi civilizációknak dinamikus modellezéssel
Az előadás során olyan matematikai modelleket alkotunk és vizsgálunk meg, amelyek az ősi civilizáció népességének változását írja le. Az legegyszerűbb szaporodási modelltől a szomszédos néppel való háborúskodást vagy egyéb, kultúra fennmaradását fenyegető tényezőt is figyelembe vevő modellekig is eljuthatunk. Célunk, hogy vezetőként jó döntéseket hozzunk - és ehhez a matematika és a számítógépes szimulációk a legjobb eszközök!

Erdős és Nobel
Az előadás során Erdős egy régi sejtését mutatom be, amely bizonyos értelemben kapcsolatban áll Leontief közgazdasági kutatásaival, amelyért Leontief Nobel-díjat kapott. Ehhez hasonló szituáció, amikor több résztvevő verseng korlátos mennyiségű dologért: ha az egyik növeli a részét, akkor a többieknek kevesebb jut. Ilyen, ún. monoton rendszerekre mutatok példákat, és néhány érdekes tulajdonságaikat vizsgáljuk meg.

Sudoku
Az előadás témája a Sudoku megoldási módszerei, beírásos és kizárásos módszerek, a módszerek nehézségi foka, Sudoku példák generálása, számítógépes megoldási módszerek. A versenyen mindenki ugyanazokat a példákat kapja (3 különböző nehézségi fokút), a megoldási idő és a megoldott feladatok száma dönti el a helyezést.

Egyetemi tavasz 2013

  • Helyszín: SZTE Kiss Árpád terem, Szeged, Rerrich Béla tér 1.
  • Időpont: 2013. április 20. szombat
  • Meghívó:
  • Fényképek:

Program

10:30 Dr. Klukovits Lajos egyetemi docens
Az egyszerű titkosírásoktól a bankszámlák biztonságáig
11:10 Dr. Timár Ádám egyetemi adjunktus:
A szerencsejátékoktól a válságig – a véletlen és modelljei
11:50 Katonáné dr. Horváth Eszter egyetemi adjunktus:
A Középiskolás Pályázat meghirdetése
11:55 Dr. Waldhauser Tamás egyetemi adjunktus:
Az óraműves, a geológus és a matematikus
12:30 Ebédszünet, pizza
13:30 Dr. Nagy Béla tudományos munkatárs:
A Brouwer-féle fixponttétel és néhány alkalmazása
14:10 Csizmadia László egyetemi tanársegéd:
Akkor én most bölcsész vagyok?! Avagy: híd, amit matematikának hívunk
14:50 Dr. Vígh Viktor egyetemi adjunktus:
Kepler és a tiki-taka
15:30 Dr. Makay Géza egyetemi docens:
Sudoku
17:00 Dr. Vígh Viktor egyetemi adjunktus:
Ördöglakatok és logikai játékok

Ismertetők

Az egyszerű titkosírásoktól a bankszámlák biztonságáig
A titkosított üzenetküldés szinte egyidős az írásbeliség megjelenésével, a hatalmi harcokkal. Ismereteink szerint kezdetben egyszerű betűeltolásokat használtak, majd egyre bonyolultabbakat. A XX. században már számsorozatokra konvertálták a betűsorozatokat. A gyors működésű számítógépek elterjedésével lehetőség nyílott klasszikus számelméleti módszerek alkalmazására. Ezek révén hatalmasat fejlődött a biztonság szintje. Léteznek olyan eljárások, amelyekben mind a kódolás módja, mind a kódolt üzenet nyilvánossága ellenére a megfejtés kívülálló számára gyakorlatilag lehetetlen. Ezek már használhatók a bankszámlák biztonságos működtetésében is.

Az óraműves, a geológus és a matematikus
Irracionális számokat racionális számokkal közelíteni jó dolog, ezt mindenki tudja. De vajon mi értelme van racionális számokat racionális számokkal közelíteni? És mi köze ennek az órakészítéshez és a lövöldözéshez? És egyáltalán, mit keres Chuck Norris Szegeden?! Minderre fény derül az előadásban, csakúgy, mint a törtek családi életének intim titkaira...

Akkor én most bölcsész vagyok?! Avagy: híd, amit matematikának hívunk
Előadásomban többek között Dante, Kassák, Kodály, Beethoven, Leonardo, Michelangelo némely munkáját vizsgáljuk. Valójában arra a mindenki által jól ismert tényre világítunk rá, hogy a szép mindenkinek mást jelent(het), és számos esetben a matematika ,,hozza létre" a szépet, amit esetleg a hétköznapi ember nem is gondolna. Reményeim szerint gondolatébresztő előadásomban sikerül megvilágítani, hogy a matematika nem csak a ,,l'alfabeto della natura", hanem egy olyan önálló művészeti ág, ami az emberiség nagy szerencséjére alkalmas arra, hogy segítségével a természettel kommunikáljunk.

Kepler és a tiki-taka
A spanyol fociválogatott és a Barcelona játékát nevezte el néhány évvel ezelőtt a sajtó tiki-takának, ennek alapja a sok, rövid, lapos passz. Érdekes kérdés matematikailag vizsgálni, hogy mi lehet egy ebben a stílusban focizó csapat ideális felállása, vagyis miként oszthatjuk el a játékosokat a legjobban a pályán. A probléma nevezetes (és nehéz) diszkrét geometriai kérdésekhez vezet, amelyeknek a megoldása meglepő egybeesést mutat a gyakorlatban is alkalmazott formációkkal.

Sudoku
Az előadás témája a Sudoku megoldási módszerei, beírásos és kizárásos módszerek, a módszerek nehézségi foka, Sudoku példák generálása, számítógépes megoldási módszerek. A versenyen mindenki ugyanazokat a példákat kapja (3 különböző nehézségi fokút), a megoldási idő és a megoldott feladatok száma dönti el a helyezést.

Az enni-innivaló mennyisége miatt nagy segítség lenne számunkra, ezért kérjük Önöket, hogy előzetesen jelezzék részvételi szándékukat (a becsült létszámmal együtt) a horeszt@math.u-szeged.hu emailcímen körülbelül április 10-ig.

Egyetemi tavasz 2012

  • Helyszín: SZTE Kiss Árpád terem (Szeged, Rerrich Béla tér 1.)
  • Időpont: 2012 április 28. szombat
  • Meghívó:
  • Felelős szervező: Katonáné dr. Horváth Eszter egyetemi adjunktus

Program

10:30 Dr. Németh József egyetemi docens
Egy elemi egyenlőtlenség szép alkalmazásokkal
11:00 Dr. Klukovits Lajos egyetemi docens
Néhány gyöngyszem a régi korok matematikájából
11:30 Gehér György PhD hallgató
Valós függvények folytonossági helyei
12:00 Dr. Kevei Péter tudományos munkatárs
Szindbád és a háremhölgyek
12:30 Ebédszünet, pizza
13:30 Dr. Czédli Gábor egyetemi tanár:
Diszkréció diszkrét logaritmussal
14:00 Fridrik Richárd egyetemi hallgató
Valami változatlan
14:30 Dr. Vígh Viktor egyetemi adjunktus
Orsókonvexitás
15:00 Dr. Makay Géza egyetemi docens:
Sudoku

Egyetemi tavasz 2011

  • Helyszín: SZTE Kiss Árpád terem (Szeged, Rerrich Béla tér 1.)
  • Időpont: 2011. április 16. szombat
  • Fényképek:
  • Delmagyar.hu - Tudósblog:

Program

10:30 Knipl Diána Phd hallgató
Hogyan segít a matematika a járványok leküzdésében?
11:00 Dr. Pap Gyula tanszékvezető egyetemi tanár
Paradoxonok, azaz látszólagos ellentmondások a véletlenek világában
11:30 Prof. Dr. Branimir Seselja (Újvidéki Egyetem)
Mathematics behind chip
12:00 Dr. Klukovits Lajos egyetemi docens
Az algebra atyja, az alexandriai Diophantos
12:30 Ebédszünet, pizza, játszóház, ördöglakat-találkozó
13:30 Dr. Hartmann Miklós egyetemi adjunktus
A tétel, mely megnyerte a második világháborút
14:00 Gyöngyösi Zsolt egyetemi hallgató
Matematika és fizika
14:30 Dr. Makay Géza egyetemi docens
Sudoku (előadás és vetélkedő)

Egyetemi tavasz 2010

  • Helyszín: SZTE Kiss Árpád terem, Szeged, Rerrich Béla tér 1.
  • Időpont: 2010. április 24. szombat
  • Meghívó:
  • Szervezők: Dr. K. Horváth Eszter, Veres Antal, Gehér György
  • Fényképek:

Program: ismeretterjesztő előadások és egy vetélkedő

10:30 Vígh Viktor tudományos segédmunkatárs
Háromszögek fedése két körrel
11:10 Dr. Klukovits Lajos egyetemi docens
Hogyan birkóztak ókori és középkori eleink magasabbfokú egyenletekkel?
11:50 Dr. B. Szendrei Mária tanszékvezető egyetemi tanár
Miért nincs megoldóképlet az ötödfokú egyenletre?
12:30 Ebédszünet: PIZZA
13:10 Dr. Hajnal Péter egyetemi docens
Sorbaállítások összeszámlálása
13:50 Dr. Nagy Béla egyetemi adjunktus
Látványos komplex függvénytan
14:30 Dr. Kosztolányi József egyetemi docens, intézetvezető helyettes
Elemi szépségek a matematikában
15:10 Dr. Makay Géza egyetemi docens
Sudoku (előadás és vetélkedő)

A vetélkedőn Polygon könyveket lehet nyerni. Az előadások közti szünetekben tájékoztatókat tartunk szakjainkról, ezenkívül oktatóinktól, hallgatóinktól kérdezni is lehet.

A rendezvényen a korábbi évekhez hasonlóan szendviccsel, teával, pizzával, üdítőitallal várjuk Vendégeinket. A létszám előzetes becslése érdekében a vendégek számáról bejelentkezést kérünk lehetőleg április 16-ig a horeszt@math.u-szeged.hu e-mailcímen, vagy a 62-546-378 (KHE) vagy a 62-544-548 vagy a 62-544-699 (Iroda) telefonszámok valamelyikén.

Korábbi évek

2009

  • Meghívó:
  • Fényképek:
  • Sudoku honlap:

2008

  • Meghívó:
  • Fényképek:

2007

  • Meghívó:

2006

  • Meghívó:

2005

  • Meghívó: