Élete és munkássága >>

Mi a matematika?
              Ars Mathematica >>
              Boszorkányság vagy matematika? >>
              Dialógus a matematikáról >>
              Dialóguas a matematika alkalmazásáról >>
              A természet könyvének nyelve >>
              Utószó a dialógusokhoz >>

A matematikus és a társadalom
              A kultúra egységérõl, matematikus szemmel >>
              Matematikáról – laikusoknak >>
              A matematika és a társadalom >>
              A gondolkodás iskolája >>
              Miért szeretem a "science fiction"-t? >>
              Elkésett hozzászólás egy ankéthoz >>
              Dialógus a matematika tanításáról >>

Matematikáról – laikusoknak

... - Vannak azonban a matematikának olyan fejezetei, amelyeknek eredményei különösebb elõismeretek nélkül is megérthetõk: ilyenek például a számelmélet és a kombinatorika. A számelmélet terén az 1959-ben született új eredmények közül kiemelkedik Ju. V. Linnik szovjet matematikus egy tétele, amely a következóképpen szól: minden természetes szám - véges számú kivételtõl eltekintve - elõállítható, mint egy prímszám és két négyzetszám összege. (A prímszám olyan szám, amely csak 1-gyel és önmagával osztható, pl. 2, 3, 5, 7, 11.)Egy-egy számra ezt próbálgatással is könnyen ellenõrizni lehet (például 98=13+36+49), de bebizonyítani, hogy ez (egy elég nagy számtól kezdve) minden számra igaz, nagy tudományos teljesítmény volt, amire a matematikusok régóta sikertelenül törekedtek. Linnik tétele egyben példa olyan jelentõs matematikai eredményre, amelynek közvetlen gyakorlati alkalmazása nincsen: jelentõségét az adja meg, hogy bebizonyításához olyan új módszert kellett kidolgozni, amely számos más probléma megoldására is alkalmazható, és elõbbre viszi a matematika egészét.A matematikában gyakran a módszerek még az eredményeknél is fontosabbak; az új módszerek erejét azonban az általa elért új eredményeken lehet legjobban lemérni...