Egy LaTeX dokumentum egy „.tex” kiterjesztésű sima (formázásmentes) szöveget tartalmazó forrásfájlból készül, amelyet bármilyen egyszerű szövegszerkesztővel (pl. notepad) lehet szerkeszteni. Ebből készíti el a LaTeX fordító a szépen formázott, nyomdakész dokumentumot, ami tipikusan egy pdf fájl. Kiindulásként íme egy nagyon rövid minta, ami tartalmazza a legalapvetőbb LaTeX konstrukciókat. Többféle LaTeX fordítót lehet ingyenesen szerezni az internetről, de aki (egyelőre) nem akar vesződni a telepítéssel, az használhat online LaTex szerkesztőt is, mint például az Overleaf, amely regisztráció nélkül is használható.
Itt található az Overleaf-en a fenti mintafájl. Az OPEN AS TEMPLATE gombra kattintva megnyílik egy szabadon szerkeszthető másolata a fájlnak. A képernyő bal oldalán tudjuk a forrást (Source) szerkeszteni, a jobb oldalon pedig a pdf előnézete (Preview) látható. Lehet választani, hogy időnként magától frissüljön az előnézet (Auto), vagy csak akkor, amikor kérjük (Manual). Ha nem regisztráltunk, akkor érdemes könyvjelzőként elmenteni az oldalt (vagy kimásolni a böngésző címsorából a címet, és azt elmenteni), hogy legközelebb tudjuk folytatni a munkát. A biztonság kedvéért ajánlatos elmenteni a pdf fájlt (PDF gomb a fekete menüsorban), és a forrást (PROJECT gomb a fekete menüsorban, majd DOWNLOAD AS ZIP) is. (Egy másik lehetőség, hogy a forrás teljes szövegét kijelöljük, bemásoljuk egy szövegszerkesztőbe, és úgy mentjük el.)
Bármilyen technológiát is használunk, vannak a matematikai szövegek írásának bizonyos szabályai, amelyeket – a magyar helyesírás és nyelvtan szabályaival együtt – illik betartani. Szendrei Ágnes írt erről egy kiváló összefoglalót.