A szoftverpiac egy másik, egyre erősödő tényezője a szabad szoftver mozgalom. Itt az elsődleges célok között nem a hardvereladások fellendítése áll, hanem jól használható, tökéletesen működő szoftver létrehozása. A szabad szoftver mozgalom régi hagyományú, filozófiája a Unix operációs rendszer megjelenéséhez köthető.
A Unix alapgondolata az, hogy sok kisebb program együttesen végzi el a munkafeladatokat. Egy-egy program működésének karabantartásáért más-más személyek vagy csoportok felelősek. Így a fejlesztés áttekinthetőbb, s mivel az egyes programok forráskódját nyilvánosságra is kell hozni, az egyes csoportok együttműködhetnek.
A Unix a hetvenes évek elején indult világhódító útjára főként Ken Thompson és Dennis Ritchie jóvoltából. Számos kereskedelmi változatát készítették el, ami részben előre is lendítette fejlesztését, azonban korlátot is szabott annak, mivel a forráskód sok esetben nem volt bárki számára hozzáférhető. Áttörést jelentett a nyolcvanas évek közepén a Richard Stallman mozgalma, a GNU, melynek fő célkitűzése olyan Unix-szerű operációs rendszer elkészítése volt, ami mindenki számára elérhető a forráskóddal együtt. A GNU által kidolgozott General Public License (GPL) olyan szoftverhasználati egyezmény, ami a program szerzőjét és felhasználóját is védi az esetleges visszaélésekkel szemben; az internetnek köszönhetően a GNU és a GPL óriási karriert futott be, s ma számos szoftver használati jogát a GPL szabályozza.
A Unix fejlődésének következő lépcsőfoka a Linux megjelenése volt, amelyet a kilencvenes évek elején kezdett el fejleszteni Linus Torvalds finn egyetemista. Mára a Linux a Microsoft Windows legerősebb vetélytársává vált, az internet-kiszolgálókon világelső, s az asztali számítógépeken is terjeszkedik.
Mivel a Unix/Linux szabadon hozzáférhető (az interneten ingyenesen letölhető, de minimiális költségen szaküzletekben vagy akár újságárusnál is megvásárolható), az oktatásügy számára kézenfekvő volna a Unix rendszerek felkarolása, s az azokon futó programok megismerése és megismertetése. Ebben a jegyzetben szándékosan ezt az irányt célozzuk meg.
Természetesen nem hagyhatjuk ki azokat a szoftvereket sem, melyek kifejezetten Microsoft Windowshoz készültek, illetőleg kereskedelmi forgalomban vannak. Ezek vannak ugyanis többségben, és sokszor minőségük is jobb, mint a szabad szoftvereké. Azonban a szabad szoftver hosszú távon bizonyítottan többre hivatott és életképesebb, mint a kereskedelmi szoftver. Ennek fő oka az, hogy a szabad szoftvernek minden új verziója szabad szoftver kell, hogy legyen, s amennyiben a fejlesztő csapat abbahagyná a munkát, bárki más ,,beszállhat'' a fejlesztésbe: folytathatja azt. A kereskedelmi szoftverek fejlesztői gárdája zárt körű, a forráskód sem publikus, így amennyiben a fejlesztő cég csődbe megy vagy felvásárolják, a szoftvernek lehet, hogy nem lesz több verziója. Ilyenkor nincs lehetőség új opciókkal bővíteni, s az utolsó verzióban maradt hibák kijavítására sincs mód.