Részlet a hasonló című könyv fülszövegéből: Már az ógörögök nagy gondolkodói azt vallották, hogy muzsikus-, poéta-, festőművész- és matematikusgéniusznak
„születni kell” – vagyis kivételes tehetség nélkül a legjobb családi, iskolai, és társadalmi feltételek mellett sem lehet valakiből ilyen géniusz. Korábbi könyveimben a muzsikus-, poéta- és festőművészgéniuszok elemzése kapcsán igyekeztem a „születni kell” koncepcióra a modern genetikai ismeretek alapján magyarázatot találni. Most a nagy magyar matematikusok értékelésére vállalkozom. Be kell vallanom, nem véletlenül maradtak a matematikusok utolsónak. Féltem tőlük, most már tudom: joggal. Be kell vallanom, a matematikus-géniuszok csúcsteljesítményeit jelentő képletekből sokat nem értettem. Azt hiszem, ezeket felfogni, értékelni, bennük igazából „gyönyörködni” csak a matematikusok külön kasztjának adatik meg. Éppen ezért könyvemben a matematikusokat „matematika nélkül” kísérlem meg bemutatni, mivel ha őket, mint „embereket” ismerjük meg, talán jobban is érthetők és szerethetők. Megkértem
ugyanakkor Tusnády Gábor matematikus akadémikust, régi barátomat, hogy az elméleti matematikusok tudósi teljesítményének lényegét fordítsa le nekünk a hétköznapi nyelvre.