Határozzuk meg a következõ
felületekkel határolt zárt tértartomány (hengerszerû test) térfogatát a
kettõsintegrál felhasználásával :
A felületek egyenletei :
F1.
[koordinátasík]
F2.
[koordinátasík]
F3.
[koordinátasík]
F4.
[sík]
F5.
[elliptikus paraboloid]
A felületek egyenkénti és együttes ábrázolása:
![]()
![[Graphics:ex1gr6.gif]](ex1gr6.gif)
![]()
![[Graphics:ex1gr8.gif]](ex1gr8.gif)
![]()
![[Graphics:ex1gr9.gif]](ex1gr9.gif)
![]()
![[Graphics:ex1gr10.gif]](ex1gr10.gif)
![]()
![[Graphics:ex1gr11.gif]](ex1gr11.gif)
![]()
![[Graphics:ex1gr12.gif]](ex1gr12.gif)
A fenti ábrázolásban a paraméterválasztások miatt a felületek még nem teljesen illeszkednek a metszetgörbékre, ezt oldjuk meg a következõ ábrázolással, Baloldalt a felsõ határolófelület nélkül, a jobb oldalon vele együtt láthatjuk a kialalkuló zárt tértartományt.
![]()
![[Graphics:ex1gr13.gif]](ex1gr13.gif)
![]()
![[Graphics:ex1gr14.gif]](ex1gr14.gif)
![]()
Kiszámítás: Elõször az XY-síkon (z=0) keletkezett metszetgörbék által határolt
H zárt síktartományt tekintjük, ami egy derékszögû háromszög. A kettõsintegrál
értékét nem a definíció szerint, hanem a szukcesszív integrálás módszerét
alkalmazva határozzuk meg. Eszerint amennyiben a H tartományunk
normáltartomány, akkor a kettõsintegrált két egyszeres integrál egymás utáni
meghatározásával számíthatjuk ki. A példánkban szereplõ derékszögû háromszög
elsõ és második típusú normáltartományként is kezelhetõ. Elsõ típusúként
felfogva (lásd az alábbi ábrát), a következõ problémával állunk szemben:
![[Graphics:ex1gr16.gif]](ex1gr16.gif)
![]()
![[Graphics:ex1gr17.gif]](ex1gr17.gif)
![]()
![[Graphics:ex1gr18.gif]](ex1gr18.gif)
![]()
Kiszámítás (folytatás):
![[Graphics:ex1gr21.gif]](ex1gr21.gif)
![[Graphics:ex1gr22.gif]](ex1gr22.gif)
![[Graphics:ex1gr23.gif]](ex1gr23.gif)