Fontos tudnivalók

Gyakorlat

• A röpdolgozatokat mindenki a saját gyakorlatán írja, a gyakorlatvezetõ által elõre kihirdetett idõpontban. Az öt röpdolgozat közül a legjobb négy számít be a gyakorlati jegybe. Mindegyik röpdolgozatnál az elérhetõ maximális pontszám 15 pont, így a négy beszámított röpdolgozat maximális pontszáma 60 pont.
• A zárthelyi dolgozatokat az egész évfolyam egyidõben írja. Mindenki egységes -- tehát tanulmányi csoporttól független -- feladatsort kap, s a dolgozatok kijavítása és értékelése is együttesen történik. A zárthelyi dolgozatok döntõ részben feladatokból állnak majd, de elõfordulhat egy-két elméleti kérdés is. Mindkét dolgozatnál az elérhetõ maximális pontszám 60 pont.
• A két évfolyamdolgozat idõpontja és helye:
2000. október 19. (csütörtök), du. 4--6, Bolyai-terem,
2000. december 7. (csütörtök), du. 4--6, Bolyai-terem.
A két dolgozat közül az egyiknek a pótlására vagy javítására van lehetõség. A javító dolgozat eredménye megsemmisíti az ugyanabból a témából korábban írt dolgozat eredményét. A pótló/javító dolgozat ideje és helye:
2000. december 12. (kedd), du. 3--5, Fejér-terem.
A fenti három idõponton kívül további lehetõség dolgozatírásra -- a gyakorlati utóvizsgát kivéve -- nincsen!
• A négy legjobb röpdolgozat (max. 60 pont) és a két zárthelyi évfolyamdolgozat (max. 60--60 pont) összpontszáma alapján alakul ki a gyakorlati jegy a következõ határok figyelembevételével:
0--89 pont: elégtelen (1),
90--112 pont: elégséges (2),
113--134 pont: közepes (3),
135--157 pont: jó (4),
158--180 pont: jeles (5).
• A két évfolyamdolgozat (okt. 19. és dec. 7.) hetében az órarendi gyakorlatok idõpontjában konzultációt tartanak a gyakorlatvezetõk.

Vizsga

• Az írásbeli vizsga legalább egy nappal meg kell, hogy elõzze a szóbelit, és ``beugró jellegû'': aki nem kapja meg az elérhetõ maximális pontszám 35 %-át, szóbeli vizsga nélkül elégtelent kap. Az írásbeli vizsga a tananyag megértését ellenõrzõ alapfeladatokból és elméleti kérdésekbõl áll.
• A szóbeli vizsgán a jelölt a félév végén kiadott tételjegyzékben szereplõ témakörök valamelyikébõl önállóan felel, illetve kérdésekre válaszol. A vizsgázó a témát véletlenszerûen húzza. A vizsgán a félév anyagának bármely témájából elhangozhat kérdés.

Konzultáció az elõadáshoz

• Szorgalmi idõszakban: Egyéni konzultációra a fogadóórámon (kedd 9--10) van lehetõség. Nagyobb csoport elõre bejelentett igénye esetén csütörtökön du. 4 órától tartok konzultációt (a dolgozatírás heteit kivéve).
• Vizsgaidõszakban: Késõbb megbeszélt idõpontban heti egy alkalommal tartok csoportos konzultációt.

Ajánlott könyvek

• Bálintné Szendrei Mária, Czédli Gábor, Szendrei Ágnes, Absztrakt algebrai feladatok, Tankönyvkiadó, Budapest, 1985; JATE Press, Szeged, 1993, 1998.
• Csákány Béla. Algebra, Egyetemi jegyzet (JATE), Tankönyvkiadó, Budapest, 1973.
• D. K. Fagyejev, I. Sz. Szominszkij, Felsõfokú algebrai feladatok, Mûszaki Könyvkiadó, Budapest, 1973.
• Fried Ervin, Klasszikus és lineáris algebra, Tankönyvkiadó, Budapest, 1979.
• A. G. Kuros, Felsõbb algebra, Tankönyvkiadó, Budapest, 1978.
• Szele Tibor, Bevezetés az algebrába, Tankönyvkiadó, Budapest, 1954.
• Szendrei Ágnes, Diszkrét matematika, Polygon Jegyzettár, Szeged, 1994, 1996, 1998.
• Szendrei János, Algebra és számelmélet, Tankõnyvkiadó, Budapest, 1975.