1. Doktori képzési programok

  • Elméleti matematika

  • Alkalmazott matematika

  • Matematikadidaktika

Ezen belül a fő kutatási területek felölelik az algebra, analízis, dinamikus rendszerek, geometria, diszkrét matematika, sztochasztika területeit.

2. A doktori képzés szerkezete

A doktori képzés alapvetően a doktorandusz és a témavezető(k) közötti szakmai és bizalmi viszonyra épül.

2.1. Doktori kreditek

A doktori képzés során megszerezendő kreditmennyiség: 240.

A doktorandusz hallgató minden beszámoltatási időszak hivatalos lezárása előtt az elvégzett munkáról a Doktori Iskola vezetője részére beszámolót készít, amit a témavezető véleményez és aláír.

A Matematika Doktori Iskolában a tanulmányi és a kutatási tevékenységekért, valamint oktatási tevékenységért szerezhetőek kreditpontok az alábbiak szerint.

2.2. Tanulmányi kreditek

A hallgatónak a képzés első két éve alatt legalább 5 kurzust, ezen belül az első év alatt legalább 2 kurzust kell teljesíteni.

A Doktori Iskola minden félév elején meghirdeti a doktori kurzusokat. Minden kurzus (óraszámtól függetlenül, az olvasókurzus is) 5 kredit értékű. A rendszeresen meghirdetett doktori kurzusok felsorolása a 3, “Kurzuslisták” fejezetben található.

A doktorandusz kérelmére kurzusként elfogadható online kurzus, nyári vagy téli iskola, workshop részvétel. A kérelmet a témavezető támogatásával a Doktori Iskola vezetőjéhez kell benyújtani.

2.3. Kutatási kreditek

A kutatási kreditek teljesítését a témavezető igazolja.

A kutatószemináriumhoz, konferenciához, publikációhoz kapcsolódó teljesítések egy félévben többször is felvehetők. Publikációhoz kapcsolódó teljesítésnél doktorandusz társszerző esetén a krediteket a Doktori Iskola Tanácsa megoszthatja.

A doktori értekezés bírálatra kiadásának feltétele legalább két, megjelent vagy közlésre elfogadott közlemény (ebből legalább egy folyóiratcikk) a doktori értekezés témájából, melyek valamely világnyelven publikáló, referált, nemzetközi adatbázis által indexált kiadványban jelentek meg vagy kerültek elfogadásra.

2.4. Oktatási kreditek

Gyakorlat tartása egy tanulmányi féléven át, heti tanóránként 2 kredit. Ezen a címen félévénte maximum 8 kredit szerezhető.

Az oktatási kredit beszámítását a hallgatónak kell kérnie. A teljesítést a Bolyai Intézet oktatási felelőse ellenőrzi és igazolja.

3. Kurzuslisták

3.1. Algebra

Tárgy neve

Tárgy kódja

Csoportelmélet

MN5101EA

Hálóelmélet

MN5102EA

Félcsoportelmélet

MN5103EA

Univerzális algebra

MN5104EA

Rendezett halmazok

MN5105EA

Klónelmélet

MN5106EA

Véges algebrák

MN5107EA

Gráfhomomorfizmus problémák

MN5108EA

3.2. Analízis

Tárgy neve

Tárgy kódja

Mérték- és integrálelmélet

MN5201EA

Komplex függvénytan

MN5202EA

Funkcionálanalízis

MN5203EA

Banach-algebrák és operátorelmélet

MN5204EA

Válogatott fejezetek a funkcionálanalízisből

MN5205EA

Approximációelmélet

MN5206EA

Potenciálelmélet

MN5207EA

Fourier-sorok, Fourier-integrálok I

MN5208EA

Fourier-sorok, Fourier-integrálok II

MN5209EA

3.3. Dinamikus rendszerek

Tárgy neve

Tárgy kódja

Parciális differenciálegyenletek

MN5301EA

Dinamikus rendszerek

MN5302EA

Közönséges differenciálegyenletek

MN5303EA

Funkcionál-differenciálegyenletek

MN5304EA

Dinamikus modellek

MN5306EA

Nemlineáris dinamika

MN5307EA

3.4. Diszkrét matematika

Tárgy neve

Tárgy kódja

Diszkrét matematika 2

MN5401EA

Extremális gráfelmélet

MN5402EA

Matematikai kriptográfia

MN5403EA

Kombinatorikus számítási modellek

MN5404EA

Leszámlálási problémák

MN5405EA

Algebrai és véletlen módszerek a kombinatorikában

MN5406EA

Véges geometriák, kódok, kriptográfia

MN5407EA

Válogatott fejezetek a gráfelméletből

MN5408EA

3.5. Geometria

Tárgy neve

Tárgy kódja

Algebrai topológia

MN5501EA

Konvex politópok kombinatorikája

MN5502EA

Integrálgeometria és geometriai valószínűség

MN5503EA

Magas dimenziós konvex geometria

MN5504EA

Konvex testek Brunn-Minkowski elmélete

MN5505EA

Diszkrét és kombinatorikus geometria

MN5506EA

Sztochasztikus geometria

MN5507EA

Vektorrendszerek geometriája

MN5508EA

Válogatott fejezetek a geometriából

MN5509EA

3.6. Sztochasztika

Tárgy neve

Tárgy kódja

Valószínűségelmélet

MN5601EA

Sztochasztikus folyamatok

MN5602EA

Pénzügyi és kockázati folyamatok

MN5603EA

Matematikai statisztika

MN5605EA

Markov-láncok

MN5606EA

Elágazó folyamatok

MN5607EA

Válogatott fejezetek a sztochasztikából

MN5608EA

3.7. Matematikadidaktika

Tárgy neve

Tárgy kódja

Problémamegoldás a matematikában és a matematika tanításában

MN5701EA

Kutatásmódszertan és alkalmazott statisztika

MN5702EA

Fejezetek a matematika kultúrtörténetéből

MN5703EA

Elemi kombinatorika

MN5704EA

Digitális erőforrások a geometriaoktatásban

MN5705EA

Fejezetek a felsőbb matematika közép- és felsőfokú tanításának módszertanából

MN5706EA

3.8. Alkalmazott matematika

Tárgy neve

Tárgy kódja

Matematikai modellezés az adattudományban

MN5801EA

Hálózatelmélet és ágensalapú modellezés

MN5802EA

A gépi tanulás és a mesterséges intelligencia matematikája

MN5803EA

Matematikai irányításelmélet

MN5804EA

Tudományos számítások

MN5805EA

Differenciálegyenletek numerikus módszerei

MN5806EA

Idősorok statisztikai elemzése

MN5807EA

4. A komplex vizsga

A doktori képzés során, a negyedik félév végén, a képzési és kutatási szakasz lezárásaként és a kutatási és disszertációs szakasz megkezdésének feltételeként komplex vizsgát kell teljesíteni, amely méri és értékeli a tanulmányi, kutatási előmenetelt.

A komplex vizsgára bocsátás feltétele a doktori képzés képzési és kutatási szakaszában (első négy félév) legalább 90 kredit és valamennyi, a doktori iskola képzési tervében előírt tanulmányi kredit megszerzése. Kivételt képeznek a doktori fokozatszerzésre egyénileg felkészülő hallgatók, akiknek hallgatói jogviszonya a komplex vizsga sikeres teljesítésével jön létre.

A komplex vizsga két fő részből áll: az egyik részben a vizsgázó elméleti felkészültségét mérik fel (elméleti rész), a másik részben a vizsgázó tudományos előrehaladásáról ad számot (disszertációs rész).

A komplex vizsga első, elméleti részében a vizsgázó két tárgyból tesz vizsgát, az egyik tárgyból kettő, a másikból egy témakörből. A tárgyak és témaköreik listáját az 5, “A komplex vizsga tárgyai” fejezet tartalmazza. Az elméleti vizsgának lehet írásbeli része is.

A komplex vizsga második, disszertációs részében a vizsgázó előadás formájában ad számot szakirodalmi ismereteiről, beszámol kutatási eredményeiről, ismerteti a doktori képzés második szakaszára vonatkozó kutatási tervét, valamint a disszertáció elkészítésének és az eredmények publikálásának ütemezését.

A vizsgát megelőzően a témavezető a vizsgabizottság elnökének címezve írásban a Doktori Iskola titkárának megküldve értékeli a vizsgázót.

5. A komplex vizsga tárgyai

5.1. Univerzális algebra és hálóelmélet

Témakörök

  1. Klasszikus algebrai struktúrák

  2. Univerzális algebra

  3. Klónok

  4. Véges algebra

  5. Hálóelmélet

  6. Hálók koordinátázás-elmélete

5.2. Csoport- és félcsoportelmélet

Témakörök

  1. Véges csoportok és testek

  2. Csoportelmélet

  3. Félcsoportelmélet

  4. Reguláris félcsoportok

  5. Félcsoportosztályok univerzális algebrai vizsgálata

5.3. Funkcionálanalízis

Témakörök

  1. Funkcionálanalízis

  2. Mérték- és integrálelmélet

  3. Topologikus vektorterek

  4. Banach algebrák

  5. Operátorelmélet

5.4. Klasszikus analízis

Témakörök

  1. Valós függvénytan elemei

  2. Komplex függvénytan

  3. Fourier sorok

  4. Fourier integrálok

  5. Ortogonális sorok

5.5. Konstruktív analízis

Témakörök

  1. Approximáció trigonometrikus és algebrai polinomokkal

  2. Függvényterek és approximáció operátorokkal

  3. Ortogonális polinomok

  4. Potenciálelmélet és alkalmazásai

5.6. Differenciálegyenletek

Témakörök

  1. A közönséges differenciálegyenletek elméletének alapjai

  2. A parciális differenciálegyenletek elméletének alapjai

  3. Dinamikus rendszerek

  4. Stabilitáselmélet

  5. Funkcionál-differenciálegyenletek

  6. Parciális differenciálegyenletek függvényterekben

5.7. Geometria

Témakörök

  1. Konvex geometria

  2. Diszkrét és kombinatorikus geometria

  3. Politópok kombinatorikája

  4. Klasszikus integrálgeometria

  5. Sztochasztikus geometria

  6. Algebrai topológia

  7. Differenciálgeometria és topológia

5.8. Diszkrét matematika

Témakörök

  1. Gráfelmélet

  2. Halmazrendszerek

  3. Blokkrendszerek és kódok

  4. Összeszámlálási problémák

  5. Bonyolultságelmélet

  6. Kombinatorikus módszerek a geometriában

  7. Kriptográfia és kódoláselmélet

5.9. Sztochasztika

Témakörök

  1. A valószínűségszámítás alapjai és erős törvényei

  2. Határeloszlás tételek

  3. Fejezetek a matematikai statisztikából

  4. Sztochasztikus folyamatok diszkrét állapottérrel

  5. Sztochasztikus folyamatok folytonos állapottérrel

5.10. Matematikadidaktika

  1. A matematikatanítás céljai, tanuláselméletek

  2. Az euklideszi geometria és kombinatorika tanítása

  3. Az algebra és a kalkulus elemeinek tanítási lehetőségei

  4. A valószínűség és statisztika elemeinek tanítási lehetőségei

  5. Matematikatörténet és matematikafilozófia a matematikaoktatásban

5.11. Alkalmazott matematika

  1. A gépi tanulás és a mesterséges intelligencia matematikája

  2. Hálózatelmélet és ágensalapú modellezés

  3. Matematikai irányításelmélet

  4. Numerikus matematika

  5. Idősorok statisztikai elemzése

6. Kreditelosztás és mintatanterv táblázatosan

6.1. Kredittáblázat

Témavezetővel való heti rendszeres konzultáció

10 kredit

Szakirodalom feldolgozása

10 kredit

Kutatási terv készítése (survey of research problems)

5 kredit

Kutatási beszámoló készítése (research project report)

5 kredit

Részvétel kutatószemináriumon (heti 2 óra)

3 kredit

Előadás kutatószemináriumon

3 kredit

Előadás magyar nyelvű konferencián

3 kredit

Előadás nemzetközi (idegen nyelvű) konferencián

5 kredit

Tanulmány készítése (technical report)

10 kredit

Publikáció benyújtása világnyelven publikáló és referált folyóiratba

15 kredit

Publikáció végleges elfogadása világnyelven publikáló és referált folyóiratban

15 kredit

Egyéb elfogadott tudományos publikáció

10 kredit

6.2. Mintatanterv (ajánlott)

Félév 1 2 3 4 5 6 7 8 Összesen

Tanulmányok

Kurzusok (kredit)

10

5

5

5

25

Oktatás (kredit)

4

4

4

4

4

4

24

Kutatás (egy félévben egyszer vehető fel)

Szakirodalom feldolgozása; Tanulmány készítése; Témavezetővel való heti rendszeres konzultáció (10 kredit)

20

20

20

20

80

Kutatási terv készítése; Kutatási beszámoló készítése (5 kredit)

5

10

10

25

Kutatás (egy félévben többször is felvehető)

Részvétel kutatószemináriumon (heti 2 óra); Előadás kutatószemináriumon; Előadás magyar nyelvű konferencián (3 kredit)

3

9

9

21

Előadás nemzetközi (idegen nyelvű) konferencián (5 kredit)

5

5

10

Publikáció benyújtása világnyelven publikáló és referált folyóiratba (15 kredit)

15

15

30

Publikáció végleges elfogadása világnyelven publikáló és referált folyóiratban (15 kredit)

15

15

Egyéb elfogadott tudományos publikáció (10 kredit)

10

10

Összesen (kredit)

34

29

29

32

28

28

30

30

240

Szeged, 2026-10-21