Integráltranszformáció


Az integráltranszformáció az egyváltozós függvények integrálásánál megismert helyettesítéses integrálás analogonja. Alkalmazásával integrálási problémáink technikailag egyszerûbbé válhatnak, de egyes esetekben a transzformáció alkalmazása nélkül az integrál maeghatározása nem is lenne lehetséges. De nézzünk bevezetésként egy standard példát.

1. Határozzuk meg az egységsugarú gömb térfogatát. Ehhez persze elég a ' felsõ ' félgömb térfogatát meghatároznunk, standard 3D-s koordinátarendszerünk origóját a gömb középpontjának választva a eddig tanultak alapján a megoldás így nézne ki:

[Graphics:itgr2.gif][Graphics:itgr1.gif]


[Graphics:itgr3.gif]
de itt elõször az[Graphics:itgr4.gif] függvény y szerinti integrálját kellene meghatároznunk, ami nem könnyû feladat. Ezért ehelyett új változókat vezetünk be, ami most a polárkoordinátákra történõ áttérést jelenti. Ekkor az összefüggések és a képlet:


[Graphics:itgr5.gif]
[Graphics:itgr6.gif]

[Graphics:itgr7.gif]


[Graphics:itgr8.gif]=[Graphics:itgr9.gif]=[Graphics:itgr10.gif]

Jól látható, hogy mind az integrandusz, mind az integrálási tartomány jóval egyszerûbbé változott, s így technikailg is kezelhetõ problémához jutottunk. Az egységsugarú gömb térfogata tehát[Graphics:itgr11.gif] , hasonlóság miatt így az R sugarú gömb térfogata [Graphics:itgr12.gif], ami a már korábbról is jól ismert képlet.
Analízis. Nézzük meg, hogy hogyan is változott meg az integrálási tartományunk, s annak egy részhalmaza (az ábrákon pirossal jelölve):

[Graphics:itgr2.gif][Graphics:itgrb13.gif][Graphics:itgr2.gif]

[Graphics:itgr14b.gif]

Az általános esetben, ha a bevezetett új változók u illetve v, akkor a régi és az új változók között az alábbi összefüggéseket feltételezve a képlet a következõ:

 

[Graphics:itgr15.gif],

ahol

[Graphics:itgr16.gif]
[Graphics:itgr17.gif]

[Graphics:itgr18.gif](Jacobi-determináns)


Ellenõrizzük a polárkoordinátákra való áttérés során alkalmazott képletünk helyességét, azaz, hogy a Jacobi-determináns ebben az esetben valóban r :

[Graphics:itgr2.gif][Graphics:itgr19.gif]
[Graphics:itgr2.gif][Graphics:itgr20.gif]


2. Határozzuk meg a következõ görbél által határolt síktartomány területét:

G1: y=x [egyenes]
G2: y=2x [egyenes]
G3: xy=1 [hiperbola]
G4: xy=2 [hiperbola]

[Graphics:itgr2.gif][Graphics:itgr21b.gif]


[Graphics:itgr22.gif]

de H nem normáltartománny! Vezessük be ezért a következõ új változókat:

[Graphics:itgr23.gif][Graphics:itgr24.gif]
Ekkor

[Graphics:itgr25.gif]
[Graphics:itgr26.gif][Graphics:itgr27.gif]

[Graphics:itgr2.gif][Graphics:itgr28.gif]
[Graphics:itgr2.gif][Graphics:itgr29.gif]


Nézzük, hogyan módosul H tartományunk:

[Graphics:itgr2.gif][Graphics:itgr30b.gif][Graphics:itgr2.gif]

[Graphics:itgr31.gif]
A transzformáció elõnye abban mutatkozik meg, hogy az eredeti H tartományunk egy H' téglalappá transzformálódott, ami triviálisan normáltartomány. Ezért a integrálási feladat a következõképpen alakul:

[Graphics:itgr32.gif]

[Graphics:itgr2.gif][Graphics:itgr33.gif]