Az előadást és a gyakorlatot is két változatban: úgynevezett normál, illetve kiemelt formában hirdetjük meg. A kiemelt előadások és gyakorlatok célja az, hogy a legtehetségesebb, a matematika iránt az átlagosnál komolyabban érdeklődő hallgatók több és mélyebb ismeretre tehessenek szert. Ennek megfelelően a kiemelt előadás óraszáma és kreditszáma is nagyobb, tananyaga is bővebb, mint a normál előadásé. (Ezzel szemben a kiemelt gyakorlat mind óraszámban mind kreditszámban megegyezik a normál gyakorlattal, a dolgozatok sem lesznek nehezebbek. A különbség csupán annyi, hogy a kiemelt gyakorlaton több időt szánunk nehezebb feladatokra, és kevesebbet a rutinfeladatok alapos begyakorlására.) A kiemelt előadás és/vagy gyakorlat azoknak ajánlható jó szívvel, akik az első féléves matematika tárgyaikat (különös tekintettel a számelméletre) legalább négyesre teljesítették (és örömüket is lelték benne).
Az ETR-ben kétféle kurzuskóddal jelenik meg az előadás:
Aki a normál változatot választja, annak a fenti két kurzus közül az elsőt kell felvennie, aki pedig a kiemelt változatot választja, annak mindkettőt fel kell vennie. Önmagában a „Válogatott fejezetek ...” előadás nem végezhető el, csak a normál előadással együtt.* Természetesen mindenkinek jelentkeznie kell a gyakorlatok valamelyikére is. A kiemelt gyakorlat a kiemelt előadástól teljesen független, fel lehet venni egyiket a másik nélkül is. A kurzusnak előfeltétele a Bevezetés a számelméletbe című tárgy teljesítése.*
* Még akkor is, ha az ETR esetleg nem ellenőrizné.
A tananyag sok és nehéz, vannak elvontabb részek, amelyeket nem csak megérteni és megtanulni kell, de megszokni is. Ehhez pedig idő kell. Ezért mindenkit óva intek attól, hogy csak a vizsgaidőszakban kezdjen el tanulni; reménytelen vállakozás a vizsgaidőszakban megtanulni az egész anyagot. Tehát azt javaslom, hogy hétről-hétre nézze át mindenki az előadás anyagát, és legalább a definíciókat és a főbb összefüggéseket igyekezzen megérteni és megjegyezni. Persze nem kell mindent a legapróbb részletekig elsőre megtanulni, de az előadást csak az tudja követni, és a gyakorlaton csak az tud eredményesen és aktívan részt venni, aki többé-kevésbé „képben van” a tanult anyagból.
A tanulást megkönnyítendő készítettem egy vázlatot az előadás anyagából; terveim szerint ezt meglehetősen pontosan fogjuk követni. Hangsúlyozom, hogy ez csak vázlat, még annak is szűkszavú. Nemcsak a tételek bizonyításai hiányoznak belőle, hanem a példák és sok magyarázat is. Tehát ez önálló tanulásra alkalmatlan, feltétlenül szükséges az előadásra bejárni és jegyzetelni. A vázlatban előfordulhatnak sajtóhibák, tessék kritikus szemmel olvasni! Kérem, hogy szóljon nekem, aki hibát vagy homályos dolgot talál benne (például ha úgy tűnik, hogy a vázlat nincs összhangban az előadáson elhangzottakkal).
A gyakorlat és a vizsga is ötfokozatú skálán lesz értékelve. Vizsgát csak az tehet, aki gyakorlaton legalább kettest kapott. Ha a vizsga elégtelen, akkor a végső osztályzat a gyakorlati jegytől függetlenül egyes. Sikeres vizsga esetén a végső osztályzatba a gyakorlat és a vizsga értékelése egyforma súllyal számít bele.
A szóbeli vizsgán a tanult fogalmakat és összefüggéseket kell tudni, bizonyításokkal együtt. A vizsga egy írásbeli „beugróval” kezdődik, ahol definíciókat és tételkimondásokat kérdezek (lásd az előadásvázlatot). Sikeres beugrás esetén (és csak akkor!) lehet tételt húzni a tételsorból.
A legfontosabb természetesen a saját kezűleg készített jegyzet, már csak azért is, mert kimondottan ehhez a tárgyhoz készült nyomtatott jegyzet, illetve tankönyv nincs, az előadás anyagát sok helyről szedtem össze. Persze ahány könyv, annyiféle felépítés és jelölésrendszer, de az előadásvázlat segíthet összehangolni a dolgokat. Tájékoztatásul alább felsorolom azokat a könyveket, amelyeket a legtöbbet forgattam az előadásra készülve, de bátorítok mindenkit, hogy használja a Bolyai Intézet könyvtárának gazdag gyűjteményét, és érdeklődésének megfelelően más könyvekbe is beleolvasson.