Előfeltétel: Diszkrét matematika (új BSc), Algebra és számelmélet 2 (OT), Klasszikus algebra (régi BSc) vagy Klasszikus algebra és számelmélet (régi BSc).
Az utolsó órán (december 8.) írunk egy 9 pontos dolgozatot. Pluszpontokat lehet szerezni az előadások látogatásával: aki az előadások legalább felén (nappalisoknál 6, levelezősöknél 3) jelen van, az 1 pluszpontot kap, aki pedig az előadások legalább háromnegyedén (nappalisoknál 9, levelezősöknél 4) jelen van, az 2 pluszpontot kap. Így összesen 11 pont szerezhető, az érdemjegy pedig: pontszám – 5. Ezt a jegyet szóbeli vizsgán lehet javítani. (A szóbeli vizsgán egy tételt kell húzni a tételsorból, és azt a táblánál szabatosan előadni. Minden tételben lesz bizonyítás, amit tudni és érteni kell a sikeres vizsgához.)
Játékfogalmak, a játékok osztályozása. Stratégiai játékok. Diszkrét játékok, gráfreprezentációjuk. Stratégia diszkrét játékban. Neumann János alaptétele optimális tiszta stratégia létezéséről véges diszkrét játékban. Véges fokú szimmetrikus normál játék magja. Sprague és Grundy elmélete a mag kiszámításáról. Néhány nevezetes játék elmélete: Nim, Wythoff-játék, Chomp, oktális játékok. Steinhaus és Kalmár elmélete szorzatjáték magjáról. Malomszerű játékok. Hex; kapcsolata a Brouwer-féle fixponttétellel. Párosítási stratégiák. Topologikus játékok. Egyszemélyes játékok. Permutációjátékok: tizenötös játék, bűvös kocka. Szeges szoliter. Sejtautomaták: hangya, Fredkin játéka, Conway-féle életjáték. Édenkert-tételek. A számfogalom felépítése Conway szerint; kapcsolata a kétszemélyes diszkrét játékokkal.