A félév folyamán háromszor (okt. 3, okt. 31, nov. 28, 11--12) lesz közös évközi évfolyamdolgozat. Ezek a dolgozatok nem javíthatók és nem pótolhatók.
A dolgozatok 50 percesek. Minden dolgozatban lesz 3 definíció/tétel kimondása (3x4 pont) és 2--4 feladat (24 pont). A definíciókat/tételeket pontosan kell kimondani, a megfelelő feltételekkel stb., de nem kellenek bizonyítások, példák, szemléltetések. A teljesen jó válasz 4 pontot, a többé-kevésbé jó, de hiányos válasz 2 pontot ér. A feladatoknál a részmegoldásokat a szokásos módon pontozzuk.
A fentiek alapján legfeljebb 108 pont kapható év közben. Akinek az évközi pontszáma nem éri el a 40 pontot, nem jöhet vizsgázni, a tárgyat nem teljesítette. Akik a fentiek alapján a 40 pontot nem érték el, de legalább 25 pontot igen, az utolsó héten egy javító dolgozatot írhatnak az egész féléves anyagból. Amennyiben ez a dolgozat sikeres, évközi pontszámukat felemeljük 40-re (de nem többre).
A vizsgaidőszakban minden héten lesz kollokvium. Ennek részei a vizsgadolgozat és a szóbeli vizsga.
A vizsgadolgozatok 90 percesek. Felépítésük:
Az A részben 4-6 "standard" feladatot kell megoldani. (A feladatok között lehet nehezebb vagy összetett is, de egyik sem igényel különleges ötletet, speciális módszert.) Ez a rész 45 pontot ér, itt legalább 12 pontot kell elérni, különben a dolgozat automatikusan elégtelen. (A részmegoldásokat a szokásos módon értékeljük.)
A B részben 6 definíciót ill. tételt kell kimondani. (Pontosan kell kimondani, a megfelelő feltételekkel stb., de nem kellenek bizonyítások, példák, szemléltetések.) Ez a rész 6x4=24 pontot ér, itt legalább 14 pontot el kell érni, különben a dolgozat automatikusan elégtelen. (Ebben a részben a teljesen jó válasz 4 pontot, a többé-kevésbé jó, de hiányos válasz 2 pontot ér.)
A C részben az anyag mélyebb megértését ellenőrző kérdésekre kell válaszolni. (Ide tartozhatnak például nem-sablonos feladatok, példák, ellenpéldák konstruálása vagy elemzése stb.) Ez a rész 21 pontot ér, itt nincs minimálkövetelmény.
Ha valakinek a vizsgadolgozatban nem érte el a 12, ill. 14 pontos határokat, nem tehet szóbeli vizsgát és a kollokviuma elégtelen (de újra vizsgázhat).
Sikeres vizsgadolgozat esetén következik a szóbeli vizsga, itt a definíciók, tételek, bizonyítások, példák, ellenpéldák, motivációs részek, alkalmazások ismerete is szükséges. Fontos, hogy a 4-es, 5-ös jegyekért olyan eljárásokat, bizonyításokat is ismerni kell, amit a 2-es. 3-as jegyekért nem. Természetesen lesz részletes tételsor, ami tartalmazza, mit kell bizonyítani, mit csak ismerni.
Ha valakinek a szóbeli vizsgája elégtelen, a kollokviuma is elégtelen, függetlenül a vizsgadolgozattól és az évközi pontszámtól.
Az esetleges utóvizsgán vagy utóvizsgákon is az előző szabályok érvényesek.
Miért nem javíthatók a dolgozatok? Azért, hogy ezzel is kifejezzük, mennyire fontosak a dolgozatok és a rendszeres tanulás; és azért sem, mert ha valaki a dolgozat után még 1-2 hetet az előző dolgozat javításával tölt, a következő dolgozatra sem tud fölkészülni rendesen.
Mindazonáltal, könnyen kiszámolható, hogy önmagában egy rosszul sikerült, vagy akár hiányzó dolgozat sem okozhat problémát, ha a többi dolgozat jól sikerült.
Miért pontszámok, miért nem jegyek? Azért, mert a pontszámok finomabban ki tudják fejezni a különbségeket, és azért is, mert így az egyes részteljesítmények súlyozása is megtörténik. Ha valaki a szokásos jegyekben gondolkodik, nagyjából az alábbiak szerint számolhat — ám ez csak hozzávetőleges segítség, a jegy kialakításának módját a fenti 1–2 pontokban leírtak adják meg.
| Évközi pontszám | |
| 40-61 pont | 2 |
| 62-83 pont | 3 |
| 84-106 pont | 4 |
| 107-130 pont | 5 |
| Vizsgadolgozat | |
| 26-32 pont | 1,5 |
| 33-39 pont | 2 |
| 40-46 pont | 2,5 |
| 47-53 pont | 3 |
| 54-60 pont | 3,5 |
| 61-67 pont | 4 |
| 68-74 pont | 4,5 |
| 75-90 pont | 5 |
2012. 09. 22. Németh Zoltán