A Bolyai Intézet alapszakos tárgyai "együtt krediteltek". Ez azt jelenti, hogy a "Kalkulus I" tárgyhoz tartozik ugyan előadás és kiscsoportos gyakorlat, ám ezek csak egyszerre teljesíthetőek, a kurzust egy vizsgajegy zárja. (Azaz a gyakorlat külön nem teljesíthető, pontosan azok teljesítik ("aláírás") akik sikeres vizsgát tesznek.)
A tárgy kiváltható a "régi" mbn221 Differenciál- és integrálszámítás tárggyal.
1. A félév folyamán háromszor (okt. 5, nov. 2, nov. 30, szerda, 9-10) lesz közös évközi évfolyamdolgozat. Ezek a dolgozatok 45 percesek, itt 3 x 24, összesen 72 pont érhető el.
A gyakorlatokon (a 3., 4., 6., 7., 8., 10., 11., 12. héten) lesznek 5 perces röpdolgozatok (kiscsoportonként). Ezekből a dolgozatokból 8 x 3 = 24 pont érhető el.
A félév során 5 alkalommal tűzünk majd ki "szorgalmi" feladatokat. Ezek beadásával 5 x 5, azaz összesen 25 pont szerezhető. (A házi feladatok természetesen csapatban is megoldhatók; azonban az egyértelműen másolt beadott feladatokat nem értékeljük. Továbbá, a gyakorlatokon szúrópróbás ellenőrzések is lesznek; aki az általa beadott megoldást nem tudja reprodukálni, nem ismeri, az nem kapja meg a pontot.)
2. Ezek a dolgozatok nem javíthatók és nem pótolhatók. Miért nem? Azért, hogy ezzel is kifejezzük, mennyire fontosak a dolgozatok és a rendszeres tanulás; és azért sem, mert ha valaki a dolgozat után még 1-2 hetet az előző dolgozat javításával tölt, a következő dolgozatra sem tud fölkészülni rendesen. Mindazonáltal, könnyen kiszámolható, hogy önmagában egy rosszul sikerült, vagy akár hiányzó dolgozat sem okozhat problémát, ha a többi dolgozat jól sikerült.
Természetesen a beadható feladatokon kívül minden dolgozat csak önállóan oldható meg. A dolgozatírások során könyvek, füzetek, elektromos eszközök nem használhatók; de egy A4 lapnyi, kézzel írott képletgyűjtemény igen.
3. A félév során tehát 121 pont szerezhető. Aki nem szerez legalább 36 pontot, nem vizsgázhat, a tárgyat nem teljesítette.
Akik a fentiek alapján a 36 pontot nem érték el, de legalább 27 pontot igen, az utolsó héten (mindenki közösen) egy javító dolgozatot írhatnak az egész félév anyagából. Amennyiben ez a dolgozat sikeres, évközi pontszámukat felemeljük 36-ra (de nem többre).
4. Vizsgázni tehát csak az jöhet, aki év közben legalább 36 pontot elért.
A vizsgaidőszakban legalább 6 alkalommal lesz kollokvium. Ennek részei a vizsgadolgozat (45 perces, 24 pont) és a szóbeli vizsga. A szóbeli vizsga részben (előre kiadott) tételsorra, részben a feladatokkal kapcsolatos definíciókra, tételekre épül majd, a kérdések függhetnek az évközi- és a vizsgadolgozat eredményétől. A szóbeli részben is 24 pont szerezhető.
Amennyiben akár a vizsgadolgozat, akár a szóbeli pontszáma kevesebb, mint 6, a vizsga sikertelen. Egyébként
| 65-87 pont: | elégséges |
| 88-110 pont: | közepes |
| 111-133 pont: | jó |
| 134-169 pont: | jeles |
5. A feladatok és elmélet arányáról. A röpdolgozatokban csak feladat-jellegű kérdések lesznek. Az elmélet-jellegű kérdések aránya az évközi dolgozatokban legfeljebb 33 %, a vizsgadolgozatban legfeljebb 45 %; a szóbeli kérdései akár teljesen is lehetnek elméleti jellegűek. Tipikus "elmélet-jellegű" kérdések: definiáljon egy fogalmat, (pontosan) mondjon ki egy tételt, bizonyítson egy általános állítást. Azonban feladat-jellegűnek tekintjük az olyan kérdéseket, hogy "definíció szerint" határozzon meg valamit egy konkrét esetben, vagy konkrét példán ellenőrizzen egy tételt …
2016. 08. 30. Németh Zoltán