0.1. A tárgy alap- vagy emelt szinten vehető föl és teljesíthető. Az emelt szint technikailag azt jelenti, hogy a kurzus mellé fel kell venni (és teljesíteni) a "Válogatott fejezetek …" tárgyat is.(Ezt a kurzust önállóan sem felvenni, sem teljesíteni nem lehet, csupán az emelt szint plusz óráját és plusz kreditjét nevesíti.) Az emelt szintű teljesítéshez erősen javasolt az emelt szintű gyakorlat fölvétele is.
0.2. Mi az az emelt szint? Azoknak ajánljuk a tárgy emelt szintjét, akik a tárgyból többet szeretnének tanulni, akiket az analízis érdekel, szívesen haladnak nagyobb léptekkel, szívesen foglalkoznak problémamegoldással és előképzettségük a közepesnél jobb. A félév során alap- és emelt szinten ugyanazoknak a követelményeknek kell megfelelni, a félév végi vizsga azonban eltér; az emelt szintű teljesítés nehezebb, ám több kreditet ér. Az emelt szinten valamivel több a tétel, de a legfontosabb különbség, hogy emelt szinten alaposabb, pontosabb tudást kérünk számon.
Természetesen nem arról van szó, hogy az emelt szint extrém nehéz és elvarázsolt lenne. Megijedni nem kell, az emelt szintű teljesítés sem lehetetlenül nehéz; és persze az alapszintű sem triviális.
A szorgalmi időszak utolsó napjáig lehetőség van az emelt szintről visszatérni az alapszintre.
0.3. A gyakorlatok egyike (Makay Géza, Cs, 13-16) az emelt szintű gyakorlat. Itt kevesebb időt töltünk a sablonok gyakorlásával, több idő jut érdekesebb, összetett vagy nem sablonos feladatokra, alkalmazásokra.
Az alapszintű gyakorlatok egy órája közös (ez az ún. "tantermi gyak.") (Sz 9-10), itt elsősorban mintafeladatok, alapeljárások bemutatására kerül majd sor; a másik két óra ideje csoportonként eltérő (Bartha Mária, Cs 8-10; van Leuwen-Polner Mónika, K 14-16, Cs 8-10).
Természetesen a tantermi gyakorlatra azok is bejárhatnak, akik az emelt szintű gyakorlatot vették föl (ezt javasoljuk is a típusfeladatok miatt).
1.1. A félév folyamán háromszor (okt. 2, okt. 30, nov. 20, Sz 8-9) lesz közös évközi évfolyamdolgozat. Ezek a dolgozatok nem javíthatók és nem pótolhatók.
Ezek a dolgozatok 45 percesek. Minden dolgozatban lesz 2 definíció/tétel kimondásával kapcsolatos kérdés (2x4 pont) és 3-4 feladat (24 pont).
A definíciókat/tételeket pontosan kell kimondani, a megfelelő feltételekkel stb., de nem kellenek bizonyítások, példák, szemléltetések. A teljesen jó válasz 4 pontot, a többé-kevésbé jó, de hiányos válasz 2 pontot ér. A feladatok a dolgozat előtt legalább két héttel kiadott (kb. 100 feladatot tartalmazó) listában szereplő feladatokhoz hasonlóak lesznek. Itt a részmegoldásokat a szokásos módon pontozzuk.
1.2. Az első és az utolsó hét, valamint a közös dolgozatok hetei kivételével, minden gyakorlaton lesz egy 5 perces röpdolgozat (kiscsoportonként). Ezekből a dolgozatokból 8 x 3 = 24 pont érhető el.
1.3. A fentiek alapján legfeljebb 120 pont kapható év közben. Akinek az évközi pontszáma nem éri el a 36 pontot, nem jöhet vizsgázni, a tárgyat nem teljesítette. Akik a fentiek alapján a 36 pontot nem érték el, de legalább 25 pontot igen, az utolsó héten (mindenki közösen) egy javító dolgozatot írhatnak az egész félév anyagából. Amennyiben ez a dolgozat sikeres, évközi pontszámukat felemeljük 36-ra (de nem többre).
2.1. A vizsgaidőszakban legalább 6 alkalommal lesz kollokvium. Ennek részei a vizsgadolgozat (max. 80 pont) és a szóbeli vizsga.
Alap és emelt szinten a vizsgadolgozat és a szóbeli vizsga követelményei is eltér(het)nek. Az emelt szinten (több kreditet ér) a vizsgadolgozatnak elsősorban a feladat-része lehet nehezebb; a vizsgán több és/vagy összetettebb anyag kerül elő.
2.2. Ha valakinek a vizsgadolgozata elégtelen (lásd lejjebb), nem tehet szóbeli vizsgát, és a kollokviuma elégtelen (de újra vizsgázhat).
2.3. Sikeres vizsgadolgozat esetén következik a szóbeli vizsga, itt a definíciók, tételek, bizonyítások, példák, ellenpéldák, motivációs részek, alkalmazások ismerete is szükséges. Fontos, hogy a 4-es, 5-ös jegyekért olyan eljárásokat, bizonyításokat is ismerni kell, amit a 2-es. 3-as jegyekért nem. Természetesen lesz részletes tételsor, ami tartalmazza, mit kell bizonyítani, mit csak ismerni.
Ha valakinek a szóbeli vizsgája elégtelen, a kollokviuma is elégtelen, függetlenül a vizsgadolgozattól.
Aki a tárgyat emelt szinten teljesíti, az a vizsgán két jegyet kap (a "Válogatott fejezetek … " tárgyból is). A két jegy egyszerre elégtelen vagy nem, és a [(bevanal jegy -2) <= vál.fej. jegy <= bevanal jegy] egyenlőtlenség is teljesül.
2.4. Ha valakinek a szóbeli vizsgája elégtelen, a kollokviuma is elégtelen, függetlenül a vizsgadolgozattól. Ha a szóbeli rész elfogadható, akkor legfeljebb plusz-mínusz egy jegyet módosít az írásbeli lenti eredményén (az évközi pontok és a vizsgadolgozat együtt 200 pont lehet).
| 56-79 pont: | elégséges |
| 80-119 pont: | közepes |
| 120-159 pont: | jó |
| 160-200 pont: | jeles |
2.4. Az esetleges első utóvizsgán vagy utóvizsgákon is az előző szabályok érvényesek.
2.5. A vizsgadolgozatok 90 percesek. Felépítésük:
Az A részben 4-6 "standard" feladatot kell megoldani. (A feladatok között lehet nehezebb vagy összetett is, de egyik sem igényel különleges ötletet, speciális módszert.) (Ezek nem feltétlenül a kiadott listákról vannak választva; de legalabb 3-4 feladat a kiadottakhoz "nagyon" hasonló.) Ez a rész 40 pontot ér, itt legalább 10 pontot kell elérni, különben a dolgozat automatikusan elégtelen. (A részmegoldásokat a szokásos módon értékeljük.)
A B részben 5 definíciót ill. tételt kell kimondani. (Pontosan kell kimondani, a megfelelő feltételekkel stb., de nem kellenek bizonyítások, példák, szemléltetések.) Ez a rész 5x4=20 pontot ér, itt legalább 10 pontot el kell érni, különben a dolgozat automatikusan elégtelen. (Ebben a részben a teljesen jó válasz 4 pontot, a többé-kevésbé jó, de hiányos válasz 2 pontot ér.)
A C részben az anyag mélyebb megértését ellenőrző 3-4 kérdésre kell válaszolni. (Ide tartozhatnak például nem-sablonos feladatok, példák, ellenpéldák konstruálása vagy elemzése stb.) Ez a rész 20 pontot ér, itt nincs minimálkövetelmény.
Miért nem javíthatók a dolgozatok? Azért, hogy ezzel is kifejezzük, mennyire fontosak a dolgozatok és a rendszeres tanulás; és azért sem, mert ha valaki a dolgozat után még 1-2 hetet az előző dolgozat javításával tölt, a következő dolgozatra sem tud fölkészülni rendesen.
Mindazonáltal, könnyen kiszámolható, hogy önmagában egy rosszul sikerült, vagy akár hiányzó dolgozat sem okozhat problémát, ha a többi dolgozat jól sikerült.
2013. 09. 01. Németh Zoltán