(osztatlan matek-x szakos tanárok)
A félév során 2 "nagy" 45 perces ZH lesz (márc. 17, ápr. 28.), ezek 26 pontot érnek. A dolgozatokban definíciók/tételek kimondását (bizonyítások nélkül), valamint feladatok megoldását kárjük. A nagy ZH-k az addig tárgyalt anyag egészét kérdezik; az elméleti kérdések és a feladatok aránya 6-8 / 20-18 pont.
Lesz 8 röpdolgozat, 5 percesek, egyenként 3 pontot érnek; alapvetően az előző hét anyagából vagy a házi feladatból. Minden héten lesz röpdolgozat, kivéve az első és az utolsó hetet, valamint a nagy dolgozatok hetét. (Ez több, de csak 8 számít.)
Végezetül, mindenki kap egy "ismétlő" témát az előző félévek anyagából; ezt pár oldalon írásban kidolgozza ("kidolgozza a tételt" -- nemsokára szigorlat :-) ), és tart is róla egy 5, maximum 10 perces "tanári jellegű" prezentációt. Erre a munkára 4 pont kapható.
Év közben tehát 80 pont szerezhető.
A gyakorlat az előadással együtt kreditelt, azaz külön nem teljesíthető. Az jöhet vizsgázni, aki az évközi dolgozatokból legalább 24 pontot elért; az évközi teljesítmény mintegy 50 %-ban beszámít a vizsgajegybe.
Javítási lehetőség: Akik a 24 pontot nem érték el, de legalább 16 pontot elértek, az utolsó héten, később egyeztett időpontban, az egész éves anyagból írhatnak egy javító dolgozatot. Ha ez sikeres, évközi pontszámukat 24-re emeljük (de nem többre).
A vizsgaidőszakban legalább minden héten lesz kollokvium. Ennek részei a vizsgadolgozat és a szóbeli vizsga.
Ha valakinek a vizsgadolgozata elégtelen, nem tehet szóbeli vizsgát, és a kollokviuma elégtelen; ha valakinek a szóbeli vizsgája elégtelen, a kollokviuma elégtelen, függetlenül a vizsgadolgozattól.
A vizsgadolgozatok 90 percesek. Felépítésük:
Az A részben 4-6 "standard" feladatot kell megoldani. (A feladatok között lehet nehezebb vagy összetett is, de egyik sem igényel különleges ötletet, speciális módszert.) Ez a rész 40 pontot ér, itt legalább 10 pontot kell elérni, különben a dolgozat automatikusan elégtelen. (A részmegoldásokat a szokásos módon értékeljük.)
A B részben 5 definíciót ill. tételt kell kimondani. (Pontosan kell kimondani, a megfelelő feltételekkel stb., de nem kellenek bizonyítások, példák, szemléltetések.) Ez a rész 5x4=20 pontot ér, itt legalább 10 pontot el kell érni, különben a dolgozat automatikusan elégtelen. (Ebben a részben a teljesen jó válasz 4 pontot, a többé-kevésbé jó,de hiányos válasz 2 pontot ér.)
A C részben az anyag mélyebb megértését ellenőrző 3-4 kérdésre kell válaszolni. (Ide tartozhatnak például nem-sablonos feladatok, példák, ellenpéldák konstruálása vagy elemzése stb.) Ez a rész 20 pontot ér, itt nincs minimálkövetelmény.
A szóbeli vizsgán a kapott tétel ismertetését várjuk el: motiváció, definíciók, tételek és bizonyítások, példák, ellenpéldák, alkalmazások. Természetesen lesz részletes tételsor, ami tartalmazza, mit kell bizonyítani, mit csak ismerni. Ha a szóbeli rész elfogadható, akkor legfeljebb plusz-mínusz egy jegyet módosít az írásbelik alábbi eredményén:
(tehát az évközi pontok és a vizsgadolgozat együtt 160 pont lehet).
| 45-73 pont: | elégséges |
| 74-102 pont: | közepes |
| 103-131 pont: | jó |
| 132-160 pont: | jeles |
2015. 02. 05. Németh Zoltán