A Szegedi Tudományegyetem Matematika Doktori Iskolájának működési szabályzata

A Matematika Doktori Iskolához a következő képzési programok tartoznak:

A képzési programok vezetői felelősek az iskola programjainak tudományos színvonaláért és oktatási munkájáért. Feladatuk javaslatot tenni a komplex vizsga, valamint a védési bizottságok tagjaira, valamint a programhoz tartozó eljárási kérelmek esetében. Javaslatot tesznek a komplex vizsga elméleti tárgyaira, új előadókra és oktatókra, új kutatási témákra.

A doktori iskolába jelentkezők legalább három tagú felvételi bizottság előtt felvételi vizsgát tesznek. A vizsga célja a jelentkezők szakmai ismereteinek és szakmai intelligenciájának felmérése, valamint tájékozódás jövendő doktori munkájával kapcsolatos elképzeléseikről, eddigi tudományos jellegű tevékenységükről, nyelvismeretükről.

A bizottság értékeli a jelentkezők teljesítményét, ezek alapján rangsorolja őket, és javasolja vagy nem javasolja a felvételüket. Elbírálási szempontok: érdemjegyek, a diploma minősítése, OTDK díj, kari TDK díj, TDK munka, közlemények, konferenciákon való szereplés, a tervezett kutatási munka realitása és ígéretessége, a jelentkező felkészültsége.

Indokolt esetben a felvételi vizsgáztatás videokonferencia-eszközökkel is történhet.

A doktori képzés során megszerezendő kreditmennyiség: 240.

A Matematika Doktori Iskolában a tanulmányi és a kutatási tevékenységekért, valamint oktatási tevékenységért szerezhetőek kreditpontok az alábbiak szerint.

A doktori képzés során, a negyedik félév végén, a képzési és kutatási szakasz lezárásaként és a kutatási és disszertációs szakasz megkezdésének feltételeként komplex vizsgát kell teljesíteni, amely méri és értékeli a tanulmányi, kutatási előmenetelt.

A komplex vizsgára bocsátás feltétele a doktori képzés képzési és kutatási szakaszában (első négy félév) legalább 90 kredit és valamennyi, a doktori iskola képzési tervében előírt tanulmányi kredit megszerzése. Kivételt képeznek a doktori fokozatszerzésre egyénileg felkészülő hallgatók, akinek hallgatói jogviszonya a komplex vizsga sikeres teljesítésével jön létre.

A komplex vizsga két fő részből áll: az egyik részben a vizsgázó elméleti felkészültségét mérik fel (elméleti rész), a másik részben a vizsgázó tudományos előrehaladásáról ad számot (disszertációs rész).

A komplex vizsga elméleti részében a vizsgázó legalább két tárgyból/témakörből tesz vizsgát, a tárgyak/témakörök listáját a doktori iskola képzési terve tartalmazza. Az elméleti vizsgának lehet írásbeli része is.

A komplex vizsga második részében a vizsgázó előadás formájában ad számot szakirodalmi ismereteiről, beszámol kutatási eredményeiről, ismerteti a doktori képzés második szakaszára vonatkozó kutatási tervét, valamint a disszertáció elkészítésének és az eredmények publikálásának ütemezését.

A vizsgát megelőzően a témavezető a vizsgabizottság elnökének címezve írásban értékeli a vizsgázót.

A doktori képzés végére a doktorandusznak legalább egy középfokú nyelvvizsgával kell rendelkeznie olyan idegen nyelvből (lehetőleg angolból), ami lényeges matematikai irodalommal rendelkezik.

A doktori eljárásra való jelentkezésnek feltétele legalább két, megjelent vagy közlésre elfogadott közlemény a doktori értekezés témájából, melyek nemzetközi, vagyis valamely világnyelven publikáló és referált folyóiratban jelentek meg vagy kerültek elfogadásra.

A szóban forgó két közlemény elfogadásánál a folyóirat szakmai színvonala döntő szempont, de az iskola tanácsa esetenként mérlegeli a publikációk súlyát.

A Matematika Doktori Iskola örömmel veszi, ha a jelöltnek van hazai folyóiratban megjelent magyar nyelvű közleménye is. Ha a szóban forgó magyar nyelvű közleményt a nemzetközi referáló lapok valamelyike referálta, úgy kivételes esetben az iskola tanácsa mérlegeli annak beszámítását.

A doktorandusznak a komplex vizsgát követő három éven belül a doktori szabályzatban meghatározottak szerint doktori értekezést kell benyújtania.

A doktori értekezés benyújtásának feltétele az abszolutórium megszerzése. A TDT az értekezés benyújtásakor az illetékes doktori iskola tanácsának javaslata alapján kijelöli a bíráló bizottságot, megnevezve a két hivatalos bírálót is, egyben tartalék bírálót és tagokat jelöl ki.

Az értekezés nyilvános vitára bocsátásának feltétele a benyújtott értekezés plágiumszűrése a Doktori Repozitóriumba való feltöltés előtt.

Az értekezést legalább egy bekötött példányban kell benyújtani a tudományág szerint illetékes karra. Az értekezéshez mellékelni kell az értekezés téziseit.

Amennyiben a hivatkozott publikációknak társszerzői is vannak, a tézisnek tartalmaznia kell egy olyan részt, amelyben a társszerzők nyilatkoznak arról, hogy az értekezésben szereplő eredmények közül melyek azok, amelyekben a jelölt szerepe meghatározó fontosságú.

A doktorandusz a nyilvános vita keretében (szabad előadásban, max. 30 percben) ismerteti értekezésének téziseit. Ismertetik a bírálatokat, majd a jelölt a bírálók írásos, illetve a bizottsági tagok, a bírálók és a jelenlévők felmerülő kérdéseire, észrevételeire válaszol.

A vita lezárása után a bizottság zárt ülésen, titkos szavazással, 0-5 közötti pontozással dönt az értekezés elfogadásáról, amihez az elérhető pontszámok legalább 60%-a szükséges.

A doktori fokozat odaítéléséről a bírálóbizottság jelentése, illetve a kapott pontszámok alapján a DIT foglal állást, a TDT ezt véleményezi, majd a fentiek alapján az EDT dönt.

Az egyéni felkészüléssel fokozatot szerezni kívánók kötelesek komplex vizsgára jelentkezni valamely doktori iskolába. (Ebben az esetben nem feltétel a teljesített 90 kredit.) A jelentkezés elfogadásáról a DIT javaslata alapján a TDT dönt.

Sikeres komplex vizsga esetén a felsőoktatási intézmény elismeri a komplex vizsgára bocsátás feltételéül meghatározott minimum krediteket. Kérelemre az előzetesen megszerzett ismeretek, kompetenciák alapján további krediteket is el lehet ismerni.

Az egyéni felkészülők mellé nem kötelező témavezetőt kijelölni. Amennyiben az egyéni felkészülők a tudományos kutatómunkájukat az Egyetemen végzik, a doktori iskola számukra témavezetőt/konzulenst jelöl ki.

Az önköltség mértékét DIT javaslata alapján a TDT állapítja meg.