Az angyalát! Az indulat, néha a jókedv kifejezésére szolgáló enyhe káromkodás, illetõleg indulatszó. Elfogadható.
Az ángyod térdét (vagy térdekalácsát)! Komolyan: durva káromkodás, erõteljes, goromba elutasítás, tagadás. Kerülendõ. Tréfásan azonban (felnõttek között) elfogadható.
Az anyád! Az anyádat! E hiányos mondatokat a szépítõ szándék hozta létre az alapige, illetõleg a jelzõk elhagyásával. Így is durvák, kerülendõk. Enyhített változata: "Az anyádodat!"
Az anyád (vagy az apád) teremtésit! Az anyja (vagy az apja) teremtésit! Ha csodálkozást, megdöbbenést fejeznek ki indulatszó értékben, elfogadhatók. Szitkozódásként, káromkodásként, szidásként vagy szidalomként kerülendõk.
Az anyja irgalmát! Durva káromkodás, kerülendõ.
Az anyja istenét (vagy szentségét)! Durva káromkodás. Kerülendõ.
Az anyja keservét (vagy kínját)! Durva elutasítás, durva tagadás, illetve durva szitkozódás, káromkodás. Kerülendõ.
Az anyja (az apja) mindenét! 1. Kifejezhet megdöbbenést, csodálkozást indulatszó értékben. Így elfogadható. 2. Más beszédhelyzetben és más hanglejtéssel szitkozódó, fenyegetõ kifejezés lesz: "Az anyja mindenét annak, aki...". Így kerülendõ.
Az anyját! 1. Kifejezhet csodálkozást, megdöbbenést indulatszó értékben. Így elfogadható. 2. Másféle hangsúllyal azonban már káromkodás. Kerülendõ.
borzasztó A jó és rossz tulajdonságok nyomósítására használt túlzó szó. Csak a rossz tulajdonságok nagyítására fogadható el.
dög 1. Valamilyen szempontból ellenszenves, illetõleg nem becsült személy durva megnevezése, rendszerint jelzõvel: "rohadt, ronda dög, mocskos dög, jó dög (nõre)". 2. Túlzó jelzõ: dög jó, dög unalmas. Mindkét használatban durva, tehát kerülendõ.
Ember! Idegen felnõtt férfi megszólítása, figyelmeztetéskor, enyhe megbotránkozáskor, rosszalláskor; kerülendõ.
Eredj (menj) a csudába (vagy a fenébe)! Ingerült hangon, ilyen formában is kerülendõ, bár felfokozott indulat levezetésére még szûkebb körön kívül is elfogadható. "Erõsebb" megfelelõit mellõzzük!
Eredj a búsba! (v. a francba, a rossebbe, a jó büdös..., a jó k...! stb.) Rendszerint nagyobb indulat levezetésére szolgáló durva, illetõleg trágár szitkozódás. Ezek is, kipontozással és stb.-vel jelzett változataik is MINDEN BESZÉDHELYZETBEN, még nagyfokú indulat esetén is KERÜLENDÕK. Durva, közönséges magatartásra, közömbös, másokat semmibe vevõ gondolkodásmódra, nyelvi és magatartásbeli igénytelenségre vallanak.
Fene! Mi a fene! Meglepõdést, haragot kifejezõ szitkozódás.
A fene egye meg! Eredetileg durva, ma már csak kissé erõs átkozódó és káromkodó megynilatkozás. Lehetõleg kerülendõ. Lásd még: eredj a fenébe.
franc, A francba! A francot! A francokat! Eredj (v. menj) a francba! A franc egye meg! Tagadás, tiltakozás indulatos, durva kifejezése, illetve durva szitkozódás. Kerülendõ.
Frászt! Egy frászt! Frászfenét! Frászkarikát! Indulatos és haragos kifejezései a nem tagadószónak, valamint kérés elutasításának. Durvák, bizalmas körön kívül kerülendõk.
A frász törje ki! lásd A fene egye meg. Kerülendõ.
(Hogy) a görcs álljon belé (vagy fogja meg)! Enyhe, tréfás szitkozódásként elfogadható. Indulatos hangon goromba szitok, kerülendõ.
(Hogy) a guta üssön (vagy üsse) meg! Enyhe, tréfás szitkozódásként elfogadható. Indulatos hangon goromba szitkozódás, átkozódás, kerülendõ.
Hogy a rosseb egye meg! Szitkozódás a meglepetés, düh, indulat levezetésére. Szépítõ volta ellenére is jobb igényes beszédhelyzetben kerülni.
Hogy az a jó... Szitkozódásnak, káromkodásnak elhallgatással, félbeszakítással szépített formája. Elfogadható.
Hogy az a (jó nagy bajor) kaporszakállú... Tréfás szitkozódás meglepetés, indulat levezetésére. Valószínûleg erõsebb, durvább forma szépítése. Bizalmas beszédhelyzetben, felnõttek körében elfogadható.
Hol az Istenbe' van? Indulat, düh kifejezése, ha valakit, valamit hiába várunk, keresünk. Durva szitokszó, kerülendõ. Elfogadható helyette a bizalmas társalgási nyelvben a "Hol a csudába', hol a fenébe' van?"
hülye Buta, ostoba (személy). Igen durva; elkerülendõ. Az ifjúsági nyelvben, a tizenévesek szóhasználatában rendkívül gyakori valamilyen kellemetlen magatartás, tett stb. általánosan elítélõ minõsítésére. Az õ egymás közötti szóhasználatukban még elmegy, fõleg indulatszóként. Minõsítõ jelzõként ("az a hülye tanár...") azonban durva, tehát kerülendõ. Különösen kerülendõ a hangos utcai használata.
Istenem! Uram, Isten! Uram, Teremtõm! Krisztusom! Kétségbeesés, elkeseredés, szomorúság kifejezésére használt, választékos felkiáltások, illetõleg megszólító formák.
Az Istenét! Az Istenit! Indulatot, dühöt kifejezõ durva káromkodás. Kerülendõ. Elfogadható helyette a társalgási nyelvben a szépítõ, ferdítõ "Az iskoláját!" vagy "Az istállóját!".
Istenfáját! Istenlovát! Szépítõ, enyhítõ káromkodásformák, a felindulás és megütközés kifejezésére szolgáló indulatszók, sõt az "Istenlovát" tagadószói szerepben is gyakran elõfordul. Így humoros színezetet is kaphat. Az "Istenfáját" elfogadható a társalgási nyelvben. Az "Istenlovát" és a nála erõsebb - itt nem említett - formákat minden beszédhelyzetben kerüljük!
(Hogy) az Isten irgalmazzon neki! Az Isten verje meg (vagy pusztítsa el, vagy pofozza meg, vagy süllyessze el, vagy akárhová tegye)! Jelenlevõre vonatkoztatva durva, távol levõre ízléstelen, a valóság valamely dolgára vagy jelenségére enyhén káromló, átkozódó formák. Az utóbbi célra elfogadható éppen, de gyermekek társaságában kerülendõ.
Menj a..., menjen a..., mész ám a... Lásd "Eredj..." A nem elhallgatásos alakok, különösen amelyek szeméremszavakat, szülõkre való utalásokat tartalmaznak, minden beszédhelyzetben kerülendõk.
Menj a búsba! Durva szitkozódási és elutasítási forma, kerülendõ. Erõsebb változatai minden beszédhelyzetben kerülendõk.
Menj el innen! Távozásra való goromba felszólítás, valakinek durva elküldése valahonnan, ha önmagában és nyers hangon mondjuk ki. Így ne használjuk! Tegyünk utána enyhítõ szót: "Menj el innen, kérlek!", "Menj innen (odább), légy szíves!"
Menj a pébe Szépítõ, de trágár elutasítása valakinek. Kerüljük!
Menj(en) a pokolba (vagy a pokol fenekére vagy az ördögbe vagy a francba vagy A pokolba vele)! Haragos elutasítása valakinek vagy valamilyen véleménynek. Jelenlevõre vonatkoztatva durva, távollevõre vagy nem személyre gúnyos stílhatású. Kerülendõ.
A mindenségét! Lásd Az áldóját!
Mondjam vagy mutassam? Az ismert trágár kifejezés vagy gesztus elkerülésére jött létre e kérdõmondat. A durvaságából így sem veszített, a felnõttek bizalmas társalgási nyelvében tréfásan elfogadható, minden más beszédhelyzetben kerülendõ.
A nehézség törjön ki! Durva átkozódás és káromkodás. Kerülendõ.
Nofene! Kissé illetlen, csodálkozást kifejezõ indulatszó. Szûkebb körben, nem választékos beszédhelyzetben elfogaható.
A nyavalya essen belé (vagy törje ki)! A nyavalya essen beléd (vagy törjön ki)! Durva átkozódás és káromkodás. Kerülendõ.
(A) nyavalyát! Durva kifejezése valami megtagadásának. Kerülendõ.
ördögadta, ördögfajzat Jelentése: semmirekellõ, haszontalan (ember vagy állat). Ha a felháborodásunk, haragunk mondatja velünk ezeket a szavakat, durva vagy gúnyos stílushatásúak, de gyakran tréfálkozunk is velük, s így elfogadhatóak.
Az ördög bújjon belé (vagy vigye el vagy szánkázzon a hátán)! Haragból való használata enyhébb szitok, szitkozódás, különösen jelenlevõre vonatkoztatva. Gyakran használjuk játékosan, így tréfás stílushatású és elfogadott kifejezési forma.
Ördögöt! Ördögöket! Tagadás indulatos kifejezése. A bizalmas társalgási nyelvben elfogadható.
Az öreganyád! Szépítõ szándékú szitkozódás, enyhe káromkodás, tagadás. Így is durva, tehát kerülendõ.
rosseb, rossebeket A tagadás indulatos kifejezése. Kerülendõ. Kerülendõ szitokszóként is.
A rosseb egye(n) meg! Durva átkozódás, szitkozódás. Kerülendõ.
A teremtésit! Enyhe szitkozódás, átkozódás. Vö. Az áldóját.
Túró! Túrót! Nagy túrós! Indulatos tagadás kifejezésére használt szavak. A szépítõ szándék hozta létre õket, de durva stílusértékük megmaradt. A felnõttek társalgási nyelvében tréfásan, bizalmas szóhasználatban, férfiak között még elfogadható, minden más beszédhelyzetben azonban kerülendõ, mert ízléstelen.
Tûnj el (innen)! Tûnés! A távozásra való felszólításnak meglehetõsen nyers formája. Kerüljük ezt is éppúgy, mint a kopj le, kopás, lelépni, söprés-féle argóízû felszólításokat.