A szerzői jogok tiszteletben tartási kötelezettségét egyre inkább figyelembe vévő magyar rendőri szervek az elmúlt időben számos céget illetve magánszemélyt marasztaltak el illegális szoftverhasználat miatt. Jelenleg a nem legális szoftverek felhasználóit akár 8 év börtönbüntetéssel is sújthajták, továbbá meg kell téríteni az okozott kárt is.
Éppen ezért a számítástechnikai közélet figyelme egyre inkább a szabad szoftverek felé fordult, s párhuzamosan -- főként az iparban -- megindult a már meglévő szoftverek legalizálása istypeset@protect @@footnote SF@gobble@opt 2001 a nagy elbocsátások éve a számítástechnikai iparban. De a változó piaci viszonyok más iparágakban is költségkímélő megoldások bevezetését tették szükségessé. Így sok helyütt azért térnek át fokozatosan Linux rendszerekre, mert az lényegesen olcsóbb, mint a kereskedelmi szoftverek; másrészt a használhatóság és stabilitás nem csökken. Igaz ugyan, hogy az áttérés időveszteség, mivel sok ismeretet el kell sajátítani a linuxos programok hatékony használatához. . Az oktatási szektorban (elsősorban anyagi okokból) előszeretettel használnak shareware, freeware programokat. Ezeket tekintjük most át.
Gyakori, hogy egy cég reklámcéllal az elkészült vagy félig kész programjának egy működő, de nem minden funkciót tartalmazó változatát a nagyközönség számára ingyenesen elérhetővé teszi. Ez a demóverzió, amelyet bárki szabadon felhasználhat, jogi következmények nélkül.
Mielőtt egy programot megvásárolnánk, még nem lehetünk biztosak abban, hogy valóban ki fogja elégíteni az igényeinket. Ezért számos programért csak akkor kell fizetni, ha tetszik, gyakran használjuk, esetleg egy bizonyos idő már eltelt azóta, hogy feltelepítettük a gépünkre. Az ilyen programokat shareware-nek szokás nevezni. A program sok esetben csak egy beépített időkorlátig működőképes, utána regisztrációs kódot kell kérni a szerzőtől, aki általában egy nemzetközi számlán fogadja a program díjának befizetéseit.
A freeware szabad szoftvert jelent. Ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy ,,bármit'' csinálhatunk a programmal, tehát pl. átírjuk benne a szerzőt nevét a sajátunkra, s azután az ,,új'' programot pénzért áruljuk. A freeware-ek lemásolása engedélyezett, sőt, sok esetben a módosítás is, viszont a módosított változatnak általában szintén szabad szoftvernek kell lennie. Többféle freeware-licensz létezik, a leghíresebb a GNU GPL, mely leginkább tudományos életben szokásos publikációs rendszerhez hasonlítható.
A semmilyen jogi szabályozást nem tartalmazó szoftverek public domain (köztulajdon) kategóriába esnek. Ezeknek bármilyen felhasználása, módosítása, akár kereskedelme is engedélyezett.