A kurzus a matematikai logika alapjaiba vezet be. A matematikai logika nem definiálható pontosan. Vázlatosan azt mondhatjuk, hogy a formalizálást vizsgáló ága a matematikának. Ez körülbelül olyan jól írja le a témát, mint a geometria azon meghatározása miszerint a geometria a körülöttünk lévő térrel kapcsolatos problémákat vizsgáló ága a matematikának. Az érdeklődő hallgató a Wikipedia online enciklopédia logika áttekintésébe is beleolvashat.
A matematikai logikát a matematika többi ága analízis, geometria, algebra, kombinatorika MELLÉ kell sorolnunk. Az, hogy tárgya (formalizálás) a matematika fontos eszköze nem teszi azt fontosabbá, előbbre valóvá, mint a többi ágat. A logika tanulmányozása során ugyanúgy nem formalizálunk mindent a végletekig, ahogy ezt nem tesszük például az analízis során.
A matematikai logikának igen sok alkalmazása van a számítógéptudományban. Nagyhatással volt az algebrára (a hatás persze kölcsönös) és az analízisre is. A geometria mai értelemben vett pontos megalapozása is logikai módszerekkel történt. Filózófusok is előszeretettel tanulmányozzák a logikát, hiszen a gondolkodási szabályok formalizálásával is foglalkoznak. Az egyes matematikai tételek így filozófikus tartalmat is kaphatnak.
Az előadásaimról beszámolókat próbálok az internetre felvinni. Ezek valószínűleg nagyon vázlatosak lesznek, de ahol lehet ott az interneten elérhető (és gyakran az előadáson messze túlmutató) anyagokra is próbálok rámutatni.
A biztos ismeret, illetve az anyag folyamatos követésének hiánya komoly problémákat okozhat a vizsgára készülésnél és a vizsgánál. Így a `matematikai logika ' előadás hallgatása nem csupán heti 3 óra előadáson való megjelenést jelent, de otthoni munkát is követel. A hallgató felkészültségétől függően ez heti több óra munkát is jelenthet.
Kötelező irodalom:
Internet logikai linkek, amelyeket kb. 10 perces keresés során találtam. A jegyzetekbe nem néztem bele, nem szükségszerű, hogy jelölésük, módszereik szorosan kötődjenek az előadásomhoz.