A vizsgázó választhat egy hagyományos, illetve egy
``speciálkollégiumos'' vizsga között.
 
<P>
<B> Hagyományos vizsga</B>:
Vizsgalapomra fel kell iratkozni.
Az előadásokon elhangozottakról
a választott vizsganapomom (8 és 9:30 között)
írásban számot kell adni.
A számonkért tudás mélysége nem haladja meg
az előad'as szintjét.

<P>
<B> Speciálkollégiumos vizsga</B>:
A vizsga egy ``esszé kérdésből'', egy feladatból és egy szóbeli részből
áll.
A vizsgára jelentkezés az irodán történik úgy, hogy ott egy
``tételt'' húzunk.
Az esszé kérdés és a feladat kidolgozását írásban kérem,
amit a vizsga letételének napján kell hozzám leadni.  
A vizsga letételének napja a húzást követő héten
belül bármelyik nap.

<P>
<CENTER><B>Az esszé kérdés</B></CENTER>

<P>
Az esszé kérdés a tananyag körülbelül egy
előadásnyi részét
kéri számon, de mélyebb szinten mint ahogy az előadáson elhangzott.
Ezt a részletes bizonyításokkal és a mélyebb 
összefüggéseken túl a 
technikai nehézségek kidogozásával
együtt kérem. Az esszé kérdését a vizsgázók húzzák
a jelentkezés idején. (Tehát az esszé
kérdés kidolgozására egy hete van annak aki kihasználja teljes idejét
a vizsgára.)
Az esszé kérdésre adott válaszunkat otthon írásban
kell kidolgozni. 

<P>
Az esszé kérdés egy nagyobb kérdésről az előadásokon
elhangzott ismeretek és az ezzel kapcsolatos
saját gondolatok teljes leírását kéri. 
Az ``esszé '' megírásához
néhány szempontot sorolok fel segítségül.

<UL>
<LI>
A kérdés a benne leírt témáról
az összes előadáson elhangzott anyag
(ahol volt ott bizonyításokkal) tárgyalását
jelenti.

<LI>
Az alap gráfelmélet előadást meghaladó
fogalmakat, tételeket pontosan fogalmazzuk meg.

<LI>
A fogalmazásra, stílusra fordítsunk nagy figyelmet.

<LI>
Világosan, érthetően, logikusan 
építsük fel mondanivalónkat.

<LI>
Az előadáson elsőre nehezen érthető
anyagot próbáljuk úgy
``tálalni '', hogy másoknak már 
kevesebb problémájuk legyen
a gondolat megértésével.
A középiskolások számára érthető dolgok
úgy legyenek megfogalmazva, hogy dolgozatunkból
egy középiskolás is értse meg azokat.

<LI>
Az egyszerű gondolatok az olvasó számára is egyszerűnek,
a természetesek természetesnek tűnjenek.

<LI>
A beadott munka struktúrált legyen.

<LI>
Motivációra és a nehezebb fogalmak, 
ötletek fokozatos bevezetésére
törekedjünk. Példák szerepeljenek, 
ha azok segítséget nyújtanak.

<LI>
Amit fontosnak tartunk azt emeljük ki.
Amit a gondolatmenet fő irányához képest 
kitérőnek érzünk
azt írjuk kisebb betűvel.

<LI>
Nem a dolgozt hossza számít, hanem minősége.
Technikai részletekben ne vesszünk
el.
A fontos gondolatok, az áttekintés
viszont mindig legyenek az előtérben.

<LI>
A cél nem az előadás írásbeli megismétlése, hanem
arról való tanúságtétel, hogy megértettük az anyagot.

<LI>
Próbáljunk javítani az előadásban elhangzottak
minóségén.
Például az előadásokon elhangzott
jelölések nem biztos hogy szerencsések voltak.
Próbáljunk olyan jelölést használni 
ami számunkra a legkifejezőbb.
Egyes bizonyítási részek sorrendje
lényegtelen, de az előadáshoz képest felcserélésük
könnyebbé,
érthetőbbé teszi az olvasó (hallgató) feladatát.
Saját magunk által felvetett gondolatokat
is érdemes leírni.
Minden érdemi plusz az előadáshoz képest
jelentős előnyt jelent.
</UL>

<P>
<CENTER><B>A feladat</B></CENTER>

A kiadott feladat egy nem pontosan megfogalmazott állítás.
A vizsgázó az ezzel kapcsolatos gondoltait akkor is leírhatja
(le is kell írnia), ha úgy érzi nem tudja a teljes
választ. A feladattal kapcoslatban segítség is kérhető.


<P>
<CENTER><B>A szóbeli rész</B></CENTER>

A vizsgáztatás
szóbeli része
az esszé kérdésre és a feladatra adott dolgozattal kapcsolatban
felmerült, ezzel
kapcsolatos kérdések tisztázása.