Egy sík a teret két féltérre osztja. (Ezek zárt félterek, ha az osztó sík pontjait is mindkét féltérhez hozzávesszük. Ekkor a két féltér nem diszjunkt, metszetük az osztó sík. Illetve ezek nyilt félterek, ha az osztó sík pontjait egyikhez sem soroljuk be. Ez utóbbi esetben a tér pontjait három diszjunkt részbe osztályoztuk: az egyik-egyik félsík két ponthalmaza és a síkpontjai.
Irányított sík: Az irányított sík alatt egy síkot egyik kitüntetett félterével együtt értjük. Úgy gondolunk a kitüntetett féltérre mint arra a féltérre, ahová nézőpontunk esik.
Ez ad lehetőséget hogybeszéljünk olyanról, hogy egy háromszög hogyan van irányítva. Igazából a középiskolában látott síkok mind irányított síkok voltak.
Irányított síkok megadhatók egy normálvektoruk lerögzítésével. A normálvektor pozitív számmal való szorzása nem befolyásolja az irányítást. Ha negatív számmal szorozzuk, akkor irányítást váltunk. Ha síkunkat ax+by+cz=d egyenlettel adjuk meg, akkor az (a,b,c) normálvektor által megadott irányítást vesszük adottnak. Így nagyon könnyű eldönteni, hogy egy pont a fenti hármas osztályozás melyik osztályába kerül: Legyen e(x,y,z)=ax+by+cz-d. Egy (x0,y0,z0) pont a síkra esik, ha e(x0,y0,z0)=0. Egy (x0,y0,z0) pont a kitüntetett nyilt féltérbe esik, ha e(x0,y0,z0)>0. Egy (x0,y0,z0) pont nem a kitüntetett nyilt féltérbe esik, ha e(x0,y0,z0)<0.
Ha egy n normálvektort lerögzítettünk, akkor a sík (rendezett!) bázisai két osztályba sorolhatók: azon (b1,b2) bázisok osztálya, amelyekre (b1,b2, n) jobb sodrású és azok osztálya, amelyekre (b1,b2, n) bal sodrású. Ez az osztályozás ad lehetőséget arra, hogybevezessük a háromszögek irányítását. Illetve, hogy alternatív módon egy rendezett bázis lerögzítésével definiáljuk a sík irányítását.