Kneser gráfok

(i) bizonyítása: belátjuk, hogy Sp-n (a p dimenziós gömbfelületen, azaz a p+1 dimenziós tér egységvektoai által alkotott halmazban) kijelölhetõk v1,v2,v3,...,vn pontok a következõknek megfelelõen. A fenti pontok indexeiken keresztül azonosíthatók a redukált Kneser-gráf alaphalmazával. Így a redukált Kneser-gráf csúcshalmaza azonosítható a v-vektorok k-asaiból álló rendszerekkel. A szúkséges tulajdonság a következõ lesz: Minden nyilt félgömbhóz lesz olyan csúcsa a redukált Kneser-gráfnak, hogy a hozzá tartozó vektor k-as minden eleme a nyilt félgömbbe essen.

Ha ezt tudjuk akkor a bizonyítás hátralévõ része egyszerû. Tegyük fel, hogya redukált gráf kiszínezhetõ n-2k+1=p+1 színnel. Minden színhez feleltessünk meg a gömbfelületünkön egy nyilt halmazt: azon pontok halmazát, amelyekkel mint középponttal rajzolt nyilt félgömbök tartalmaznak egy adott adott színû csúcsnak megfeleleõ vektor k-as minden elemét. A megkövetelt tulajdonság miatt a fenti módon definiált p+1 nyilt halmaz lefedi a gömbfelületet. Borsuk tétele alapján lesz olyan halmaz (mondjuk a kék színhez tartozó halmaz), amely tartalmaz átellenes pontpárt. Az átellenes két pont azért tartozott ehhez a nyilt halmazhoz, mert mindegyik köré rajzolt félgömbfelület tartalmazzott kék vektor k-ast. Az átellenesség miatt azzonban ezek diszjunktak. Így a közös színük ellentmondást ad.

A szükséges vektorrendszer létezésének bizonyításához felírunk egy vektorrendszert. legyen ui=(-1)i(1,i,i2,i3,i4,..., ip). Természetesen ez a vektor nem lesz egységvektor. Legyen vi a ui vektor egységvektorrá normálva (vi=ui/||ui||). A továbbiakban csak az elvárt tulajdonságot kell igazolni erre a vektorrendszerre.

Ehhez vegyünk egy tetszõleges a vektort és belátjuk, hogy van k darab ui vektorunk, hogy a.ui>0 mindegyikre teljesül és a vektor k-as a redukált gráf egy csúcsának felel meg. Ez átfogalmazva azt jelenti, hogy tetszõleges legfeljebb p-ed fokú, nem 0 poliom esetén (-1)1p(1),(-1)2p(2),(-1)3p(3), (-1)4p(4),...,(-1)np(n) lesz k darab pozitív elem úgy, hogy ne legyen közöttük két szomszédos (az elsõ e's utolsó elemet is szomszédosnak gondolva a teljes sorozatban).

Ennek igazolása a mohó algoritmussal történhet. Sorban definiáljuk az a1,a2,a3,... indexeket. a1 az elsõ index amelyre (-1)1p(1),(-1)2p(2),(-1)3p(3), (-1)4p(4),... sorozat megfelelõ eleme pozitív. a2 az elsõ a1-et követõ, de nem rákövetkezõ pozitív elem a (-1)1p(1),(-1)2p(2),(-1)3p(3), (-1)4p(4),... sorozatban. a3 az elsõ a2-et követõ, de nem rákövetkezõ pozitív elem a (-1)1p(1),(-1)2p(2),(-1)3p(3), (-1)4p(4),... sorozatban...

Belátjuk, hogy a mohó algoritmus mûködik, azaz ak nem haladja meg n-et és a1=1 és ak=n egyszerre nem lehetséges. Ennek igazolása a p polinom gyökeinek vizsgálatával történik.