Definíció: Pk(n)={µ: az n szám k részes partíciója}. pk(n)=|{µ: az n szám k részes partíciója}|.
Szükségünk lesz a további rokon halmazokra és függvényekre:
Definíció: P<=k(n)= {µ: az n szám kegfeljebb k részes partíciója}. p<=k(n)= |{µ: az n szám legfeljebb k részes partíciója}|.
Pk(n)={µ: az n szám partíciója, amelyben a max rész k}. pk(n)=|{µ: az n szám partíciója, amelyben a max rész k}|.
P<=k(n)= {µ: az n szám partíciója, amelyben a max rész legfeljebb k}. p<=k(n)= |{µ: az n szám partíciója, amelyben a max rész legfeljebb k}|.
A bevezetett összeszámlálási problémák közötti kapcsolatot a következő lemma foglalja össze.
Lemma: (i) p<=k(n)=pk(n)+pk-1(n)+ pk-2(n)+...+p3(n)+p2(n)+p1(n).
(ii) pk(n)=p<=k(n)-p<=k-1(n).
(iii) p<=k(n)=pk(n)+pk-1(n)+ pk-2(n)+...+p3(n)+p2(n)+p1(n).
(iv) pk(n)=p<=k(n)-p<=k-1(n).
(v) pk(n)=p<=k(n-k).
(vi) pk(n)=pk(n).
(vii) p<=k(n)=p<=k(n).
Nem vizsgáljuk.
Nem vizsgáljuk.
Nem vizsgáljuk.
Tétel: pk(0)+pk(1)x+pk(2)x2+ pk(3)x3+...= xk (1+x+x2+x3+...) (1+x2+x4+x6+...) (1+x3+x6+x9+...) (1+x4+x8+x12+...)... (1+xk+x2k+x3k+...).
Bizonyítás: A p<=k(n) számok generátorfüggvénye ugyanúgy meghatározható, mint a p(n) számoké. Ebből a tétel állítása levezethető.