Diák, ajánlott irodalom és tanulmányi követelmények a

Fejezetek a matematika kultúrtörténetéből

(MBL512E) című kurzushoz, 2013/2014. őszi félév

Diák az előadáshoz

	Időpont	Diák az előadáshoz	Házi Feladatok (Határidő)
1.	2013. október 25. (10:00--15:00, M7 terem)	Mezopotámia, Egyiptom, Görögök I., Görögök II.	1. Házi feladatsor (2013. december 6.)
2.	2013. november 29. (10:00--15:00, M7 terem)	Görögök III., A matematika királynője, Imigyen szól Al-Khvárizmi	---

Tanulmányi követelmények

• A félév teljesítésének (azaz az aláírás megszerzésének) feltétele az, hogy a hallgató a félév során kiadott Házi Feladatok írásban megoldja (és a megoldásokat hozzám eljuttassa).
• Az előadáshoz megértéséhez, a feladatok megoldásához a középiskolában matematikából tanultak szükségesek és (majdnem) elegendőek.
• Az előadás anyagának számonkérése írásban és szóban fog történni. Az írásbeli rész feleletválasztós teszt. Amennyiben a teszt eredménye nem éri el a 60%-ot, akkor a vizsga sikertelen, a kapott jegy elégtelen~(1) lesz. A teszt értékelése: helyes válasz +1 pont, nem helyes válasz -1/2 pont. A legalább elégséges szintű tesztet szóbeli vizsga követi, a kettő (az írásbeli és szóbeli rész) eredménye együtt adja a kollokvium érdemjegyét.
• Az írásbeli vizsgán előzetesen mindenkinek fényképes igazolvánnyal kell magát azonosítani, amely lehet az index, a diákigazolvány, a személyi igazolvány, vagy más a vonatkozó jogszabályokban szereplő fényképes igazolvány.

A kurzus tematikája

• A nagy ókori folyammenti kultúrák (Egyiptom, Mezopotámia, India és Kína) matematikájának néhány kiemelkedő eredménye.
• Újabb elmélet a rendszerezettnek tekinthető matematika kialakulásának idejéről. A matematika deduktív tudománnyá válása az ókori görögöknél, az ún. klasszikus kor néhány híres iskolájának bemutatása. Euklidész: Elemek. A bizonyítás és a sejtés erőteljes szétválasztása Archimédésznél.
• A középkori iszlám kultúrák matematikájának néhány vonása. Az európai matematika kezdete.
• A projektív geometria kialakulása a reneszánsz festészet-elméletből. A nem-euklideszi geometriák létrejötte.
• A XIX. század matematikájának néhány jellegzetes vonása. Az igazság elvesztése, majd megtalálása: logicizmus, intuicionizmus, formalizmus. Egy lehetséges válasz arra a kérdésre, hogy "igaz-e, ami bizonyítható, bizonyítható-e, ami igaz."

Ajánlott irodalom

• Boyer, Carl B., The history of the calculus and its conceptual development, Dover Publications, INC. (1959).
• Dörrie, Heinrich, A diadalmas matematika, Gondolat Kiadó (1965).
• Euklidész, Elemek, Gondolat (1983).
• Freud, Róbert (szerkesztő), Nagy pillanatok a matematika történetében, Gondolat Kiadó (1981).
• Gingyikin, Szemjon Grigorjevics, Történetek fizikusokról és matematikusokról, TYPOTEX (2003).
• Juskevics, A. P., A középkori matematika története, Gondolat Kiadó (1982).
• Kline, M., Mathematics in Western Culture, Allen and Unwin (1954).
• Kline, M., Mathematical Thought from Ancient to Modern Times, Oxford University Press (1990).
• Neugebauer, O., Egzakt tudományok az ókorban, Gondolat Kiadó (1984).
• Sain, Márton, Nincs királyi út, Gondolat Kiadó (1986).
• Simonovits, András, Válogatott fejezetek a matematika történetéből, TYPOTEX (2009).
• Stewart, Ian, A matematika problémái, Akadémiai Kiadó (1991).
• Stewart, Ian, A végtelen megszelídítése, Helikon Kiadó (2008).
• Szabó, Árpád, A görög matematika, Magyar Tudománytörténeti Intézet TKM Egyesület (1997).
• Szabó, Árpád, A görög matematika kibontakozása, Magveto Kiadó (1978).
• Szénássy, Barna, A magyarországi matematika története, Polygon Könyvtár (2008).
• van der Waerden, B.L., Egy tudomány ébredése, Gondolat Kiadó (1977).
• van der Waerden, B. L., Geometry and Algebra in Ancient Civilizations, Springer (1983).

• Hardy, Godfrey Harold, Egy matematikus védőbeszéde, Európa Könyvkiadó (2001).
• Kehlmann, Daniel, A világ fölmérése, Magvető Kiadó (2007).