Diák, ajánlott irodalom és tanulmányi követelmények a
Fejezetek a matematika kultúrtörténetéből
(MBL512E) című kurzushoz, 2012/2013. őszi félév
Diák az előadáshoz
| 1. |
2012. szeptember 14.
(10:00--15:00, Fejér Lipót terem)
|
|
Házi Feladat* |
| 2. |
2012. október 5.
(10:00--15:00, Fejér Lipót terem) |
|
Házi Feladat** |
* Az első Házi Feladat leadásának határideje: 2012. október 5.
** A második Házi Feladat leadásának határideje: 2012. december 7.
Tanulmányi követelmények
- A félév teljesítésének (azaz az aláírás megszerzésének) feltétele az,
hogy a hallgató a félév során kiadott Házi Feladatok írásban megoldja
(és a megoldásokat hozzám eljuttassa).
- Az előadáshoz megértéséhez, a feladatok megoldásához a középiskolában matematikából tanultak
szükségesek és (majdnem) elegendőek.
- Az előadás anyagának számonkérése írásban és szóban fog történni.
Az írásbeli rész feleletválasztós teszt. Amennyiben a teszt eredménye nem éri el a
60%-ot, akkor a vizsga sikertelen, a kapott jegy elégtelen~(1) lesz.
A teszt értékelése: helyes válasz +1 pont, nem helyes válasz -1/2 pont.
A legalább elégséges szintű tesztet szóbeli vizsga követi,
a kettő (az írásbeli és szóbeli rész) eredménye együtt adja a kollokvium érdemjegyét.
- Az írásbeli vizsgán előzetesen mindenkinek fényképes igazolvánnyal kell magát
azonosítani, amely lehet az index, a diákigazolvány, a személyi igazolvány, vagy más
a vonatkozó jogszabályokban szereplő fényképes igazolvány.
A kurzus tematikája
- A nagy ókori folyammenti kultúrák (Egyiptom, Mezopotámia, India és Kína) matematikájának néhány kiemelkedő eredménye.
- Újabb elmélet a rendszerezettnek tekinthető matematika kialakulásának idejéről.
A matematika deduktív tudománnyá válása az ókori görögöknél, az ún. klasszikus kor néhány híres iskolájának bemutatása. Euklidész: Elemek. A bizonyítás és a sejtés erőteljes szétválasztása Archimédésznél.
- A középkori iszlám kultúrák matematikájának néhány vonása. Az európai matematika kezdete.
- A projektív geometria kialakulása a reneszánsz festészet-elméletből. A nem-euklideszi geometriák létrejötte.
- A XIX. század matematikájának néhány jellegzetes vonása. Az igazság elvesztése, majd megtalálása: logicizmus, intuicionizmus, formalizmus.
Egy lehetséges válasz arra a kérdésre, hogy "igaz-e, ami bizonyítható, bizonyítható-e, ami igaz."
Ajánlott irodalom
- Boyer, Carl B., The history of the calculus and its conceptual development, Dover Publications, INC. (1959).
- Dörrie, Heinrich, A diadalmas matematika, Gondolat Kiadó (1965).
- Euklidész, Elemek, Gondolat (1983).
- Freud, Róbert (szerkesztő), Nagy pillanatok a matematika történetében, Gondolat Kiadó (1981).
- Gingyikin, Szemjon Grigorjevics, Történetek fizikusokról és matematikusokról, TYPOTEX (2003).
- Juskevics, A. P., A középkori matematika története, Gondolat Kiadó (1982).
- Kline, M., Mathematics in Western Culture, Allen and Unwin (1954).
- Kline, M., Mathematical Thought from Ancient to Modern Times, Oxford University Press (1990).
- Neugebauer, O., Egzakt tudományok az ókorban, Gondolat Kiadó (1984).
- Sain, Márton, Nincs királyi út, Gondolat Kiadó (1986).
- Simonovits, András, Válogatott fejezetek a matematika történetéből, TYPOTEX (2009).
- Stewart, Ian, A matematika problémái, Akadémiai Kiadó (1991).
- Stewart, Ian, A végtelen megszelídítése, Helikon Kiadó (2008).
- Szabó, Árpád, A görög matematika, Magyar Tudománytörténeti Intézet TKM Egyesület (1997).
- Szabó, Árpád, A görög matematika kibontakozása, Magveto Kiadó (1978).
- Szénássy, Barna, A magyarországi matematika története, Polygon Könyvtár (2008).
- van der Waerden, B.L., Egy tudomány ébredése, Gondolat Kiadó (1977).
- van der Waerden, B. L., Geometry and Algebra in Ancient Civilizations, Springer (1983).
- Hardy, Godfrey Harold, Egy matematikus védőbeszéde, Európa Könyvkiadó (2001).
- Kehlmann, Daniel, A világ fölmérése, Magvető Kiadó (2007).
Matematikatörténet képekben
