Néhány szó az Intézetünk 90 éve diáiról

2. Ezeket a szavakat Dugonics vezette be a magyar matematikai nyelvbe.

Nem minden újítása gyökeresedett meg. Két példa: tétel helyett vételt írt, trapéz helyett az asztalag szót javasolta.

Csak gyermek- és öregkorát töltötte Szegeden. A matematika (saját szavával tudákosság) tanára volt a nagyszombati (később budai) egyetemen. Szülővárosában szobra a róla elnevezett téren áll.

3. Innen jött Szegedre az egyetem. Kolozsvár látképe ma a Fellegvárnak nevezett magaslatról.

4. 1921-ben Riesz és Haar kezdték meg a matematika tanítását az akkor induló szegedi egyetemen (vagyis a Kolozsvárról kiebrudalt Ferenc József Tudományegyetemen, amelynek — fiatal ! — professzorai voltak).

5. Kerékjártó Franciaországból, Radó a szibériai tobolszki hadifogolytáborból jött Szegedre a húszas évek első felében. (Radó a fogolytáborban szerette és tanulta meg a matematikát fogolytársától, a neves konvex geométer Hellytől. Az itt látható képe később, már amerikai professzor korában készült.)

6. 1928-ban George D. Birkhoff és Oliver D. Kellogg élvonalbeli amerikai matematikusok nyugatról és keletről jövet Szegeden találkoztak. Erre az alkalomra Budapestről is eljöttek az akkori vezető magyar matematikusok (Fejér, Kőnig Dénes, Kürschák). Ez volt az első szegedi nemzetközi matematikai konferencia.

Szukreszcencia = tudományos utánpótlás. Az alsó sorban a fiatal Radó, Lipka István és Kalmár László (az eredeti képen Szász Pál is látható).

7. A szegedi egyetem Ady téri épülete. Ilyennek már nem láthatjuk, mert az előtérben levő kopott sportpálya helyén épült fel az új egyetemi könyvtár (rövid nevén TIK).

Ebben az épületben működött a Bolyai Intézet 1929-től 1952-ig.

8. Két Riesz-tanítvány: Szőkefalvi-Nagy Béla és az amerikai Edgar R. Lorch

(1934-ben Riesz posztdoktori ösztöndíjasa) újra találkozott Szegeden

a 90-es évek elején.

9. „Fehérek közt egy európai” — Szent-Györgyi Albertet köszönti az egyetemi tanács a Nobel-díj elnyerése alkalmából. (Szmoking versus sujtásos talár.)

10. 1942-ben 29 évesen Szőkefalvi-Nagy Béla kapta a Kőnig-érmet (az akkori idők legnagyobb matematikai kitüntetését). Az első sorban Fejér, Riesz és Szőkefalvi-Nagy Gyula.

11. Az anekdotát megtaláljuk itt. A képen az egyetem akkori rektorát és dékánjait látjuk.

12. 1950. Az első magyar matematikai kongresszus résztvevői tisztelegnek a gellérthegyi felszabadulási emlékmű előtt. A kongresszus bizonyos értelemben az ugyanabban az évben a Nemzetközi Matematikai Unió által az Egyesült Államokban (Cambridge, MA) rendezett kongresszus ellenrendezvénye volt.

Balszélen sötét ruhában a népes szovjet küldöttség néhány tagja (köztük szürkében Vinogradov, kicsivel előbb ugyancsak szürkében egy másik kopasz ember, P. Sz. Alekszandrov — korukban ők voltak a legnagyobb orosz matematikusok).

Szemben az első sorban Sz.-Nagy Béla, Riesz, Turán, Kalmár, Hajós. Riesz mögött Hua Lo-keng és Kuratowski. A leghátsó sorban is állnak szegediek: Fodor Géza és Ketskeméty István.

13. Rédei László, Szőkefalvi-Nagy Béla és Kalmár László 1960 körül. Címét a dia innen kölcsönözte.

14. Moór Arthur később a soproni műegyetem professzora lett, Szendrei János (Ágnes és Mária édesapja) a szegedi tanárképző főiskola igazgatója.

15. Az egykori piarista gimnázium; 1952-től a Bolyai Intézet otthona.

16. Rédei nagy algebrakönyve magyar nyelvű első kiadása megjelenését ünnepli Szendrei, Rédei, Fodor, Steinfeld, Kállai, Pukánszky, Tandori, Szász, Bakos, Kalmár, Pintér és Sz.-Nagy (köztük öt nagyszerű gyakorlatvezetőm és hét felejthetetlen előadóm).

17. Muszka Dániel, Kalmár asszisztense, a főlépcsőházból nyíló első emeleti tanári szobában (az volt akkor a KibLabor!) építette meg a képen látható hírneves kibernetikai állatmodellt.

Bő félévszázaddal később a londoni Science Museumban (ez kb. a budapesti Csodák Palotájának felel meg) ugyancsak bemutatta, más úttörő szerkentyűk társaságában. 

18. Kiállítás-megnyitó a régi egyetemi könyvtárban.

Az érdekes emberek:

Balszélről Martonyi János (a jelenlegi külügyminiszter édesapja), Maday Pál, Bálint Sándor, Bólya Lajos.

Jobbszélről Horváth Róbert, Buza László (a 11. dián is látható balszélen), a jogtudós, akinek még Ferenc József húzta az ujjára a királygyűrűt (a köztársasági gyűrű ősét — közvetlen elődje a kormányzógyűrű volt, Sz.-Nagy Béla még ilyet kapott), Bakos Misi bácsi, Andris és Rédei, Greguss Pál (palinológus!), Kalmár.

19. Itt két friss (nép)köztársasági gyűrűs doktort látunk, köztük pedig Dobi Pista bácsit, az akkori államelnököt, aki maga nem volt doktor, és szívesen járt doktoravatásra. Az egyik Ruszoly József (jogtörténész professzor lett), a másik Leindler László.

20. Szeszekin jekatyerinburgi (akkor szverdlovszki) algebrista felvétele 1966-ban Rédei lakásának teraszán. Mindenki mosolyog. Pollák György szkeptikus mosolya kortársai számára összetéveszthetetlen.

21. A nagy árvíz után épült Árpád téri „belvárosi elemi népiskola” a hetvenes évek óta az informatika központja. A Bolyai Intézetből kivált Informatikai Tanszékcsoport 1990-ben jött létre ebben az épületben.

22. Pezsgő sportélet a hetvenes években. A két képen hét matematikust látunk. (Ma is láthatjuk mind a hetet az Intézetben.)

23. A jobboldali képen Laci Vesztergombi Katival, a kis Katival és Mártival

24. Rédei és Kalmár utolsó képe a hetvenes években.

25. Csörgő Sándor és Tandori Károly.

26. Újabb két köztársasági gyűrűs doktorunk: Szendrei Ágnes (mellette Maróti Péter, később a biofizika professzora) és Huhn András.

27. A második szegedi nemzetközi matematikai konferenciára 1971-ig kellett várni.

(Az elsőn részt vevő „szukreszcencia” három tagja — Kalmár, Lipka és Szász Pál — még megérte.) Azután gyakorivá váltak a tematikus konferenciák. Témájuk legtöbbször az algebra valamely ága, illetve a differenciálegyenletek kvalitatív elmélete volt.

Itt az 1999. évi univerzális algebra és hálóelmélet témájú konferencia résztvevőit látjuk. Néhány név: Kalle Kaarli, Alden Pixley, Jennifer Hyndman, Keith Kearnes, Bill Lampe, Ralph McKenzie, Hajime Machida és előtte Peter Burmeister, aki már az 1971-es konferencián is itt volt.

28. A 2011. évi differenciálegyenletek témájú konferencia résztvevőinek egy csoportja. Néhány név: Hans-Otto Walther, George Sell, John Mallet-Paret, Eduardo Liz, Bernhard Lani-Wayda, Benjamin Kennedy.

29. Két emeritusz akadémikusunk: Gécseg Ferenc (1962-től 1990-ig a Bolyai Intézet oktatója, azután az Informatikai Tanszékcsoport alapító vezetője) és Leindler László.

30. Balról Varjú Péter, a jobb oldalon látható Totik Vilmos kutatócsoportjából.

Megoldás: Két egymást követő évben is elsők lettek a Schweitzer Miklós Matematikai Emlékversenyen (Totik 1977-8, Varjú 2005-6).

31. Az üres dia vetítése közben hangzott el egy Rédei-anekdota, amelynek befejező mondata és poénja a 32. dián olvasható szöveg. Ez a vetítést követő intézeti évzáró ünnepség mottójául is szolgált.

Az anekdota:

Amikor Rédei László a Természettudományi Kar dékánja volt, olykor furcsa eseteket kellett kivizsgálnia. Így például egyszer feljelentés érkezett a földtan professzora ellen azzal a súlyos váddal, hogy tanszéki szobájában esténként barátaival borozgat. A fáma szerint Rédei az ügy kivizsgálása során mindössze két kérdést tett fel a professzor szakmai tevékenységét ismerő kollégáknak, s a válaszok birtokában máris meghozta figyelemre méltó döntését:

— Kérem szépen, jó tanár-e a kolléga úr?

— Igen, a hallgatók nagyon szeretik az előadásait.

— És kérem szépen, jó kutató-e a kolléga úr?

— Igen, magas színvonalú dolgozatai vannak

32.