MBN411E

Absztrakt algebra

(2013-2014. tanév, tavaszi félév)

TUDNIVALÓK

A tárgy célja, a tárgyfelvétel előírásai:

A legfontosabb absztrakt algebrai struktúrák alaptulajdonságainak megismertetése, az általános algebra alapjainak oktatása. A tárgy megértéséhez lineáris algebrai, számelméleti és klasszikus algebrai előismeretek szükségesek.

Kötelező tárgy a matematika alapszak matematikus és tanári szakirányán.

Előfeltétele: MBN111 Lineáris algebra és MBN212 Klasszikus algebra

Párhuzamos feltétele: MBN411G Absztrakt algebra gyakorlat

Tematika:

Csoportok

Gyűrűk

Testek

Ajánlott irodalom:

Bálintné Szendrei Mária, Czédli Gábor, Szendrei Ágnes: Absztrakt algebrai feladatok, Tankönyvkiadó, 1985, 1988, JATE Press, 1993, 1998, Polygon, 2005.

Csákány Béla: Algebra, Tankönyvkiadó, 1973, 1977, 1995.

Fried Ervin: Algebra I,II, Tankönyvkiadó, 2000, 2002.

Fuchs László: Algebra, Tankönyvkiadó, 1963, 1966, 1978, 1980, 1992; Nemzeti Tankönyvkiadó, 1996, 1997.

Kiss Emil: Bevezetés az algebrába, Typotex, 2007.

Schmidt Tamás: Algebra, Nemzeti Tankönyvkiadó, 1993.

Előadás és kiegészítő ismeretek:

Az előadásokon elhangzik a tematikának megfelelő elméleti anyag: fogalmak (definíciók), összefüggéseik (állítások, tételek, bizonyításaikkal együtt), példák.

Az előadáshoz kapcsolódóan meg van hirdetve az ETR-ben a Válogatott fejezetek az Absztrakt algebra c. tárgyhoz (MBN411KE) nevű kötelezően választható tárgy, amely az Absztrakt algebra tárgy témáihoz kiegészítő ismereteket nyújt.

Vizsga:

Vizsgát az tehet, aki a gyakorlaton elérte az elfogadáshoz szükséges pontszámot, illetve aki korábban gyakorlati jegyet szerzett.

A vizsga félévközi írásbeli és vizsgaidőszakbeli szóbeli részből áll.

Jelentkezés a vizsgákra:

Az ETR-ben csak az jelentkezhet fel vizsgára, aki elfogadható teljesítményt nyújtott a gyakorlaton.

A vizsgaidőszak második hetében és az utóvizsgahéten a félévközi írásbeli vizsgadolgozat pótlásának, illetve javításának időpontja és helye lesz meghirdetve az ETR-ben, a szóbeli vizsga időpontja és helye megjegyzésként lesz olvasható. Ezeken a heteken azoknak is a pótló/javító félévközi írásbeli vizsgadolgozat időpontjára kell jelentkezniük, akik csak szóbeli vizsgát kívánnak tenni. A vizsgaidőszak többi hetében a szóbeli vizsga időpontja és helye lesz meghirdetve az ETR-ben, így ezekre a vizsgákra a jelentkezésnek az is feltétele, hogy a hallgató rendelkezzen sikeres félévközi írásbeli vizsgadolgozattal. A szóbeli vizsga általában reggel 8 órakor kezdődik majd, a mondott heteken a félévközi írásbeli vizsgadolgozat pótlása, javítása pedig a szóbeli vizsga előtti napon délután lesz.

Mivel az ETR nem tudja ellenőrizni a vizsgára jelentkezés feltételeit, nem adok meg létszámkorlátot a vizsgaidőpontokhoz. Azonban előre jelzem, hogy kellemetlenségekkel járhat, ha egy vizsganapra túl sokan jelentkeznek fel. A szóbeli vizsgák ETR-ben megjelölt időintervallumában (általában 8.00-tól 13.00-ig) legfeljebb 10 hallgatót fogok vizsgáztatni. Ha az ETR-ben ennél több a szóbeli vizsgázók száma, akkor a megjelölt időintervallumban a vizsgára bocsáthatók közül az időrendben leghamarabb feljelentkezett 10 hallgató vizsgázhat. Dátumegyezés esetén előnyben részesülnek azok, akiknek a vizsgajelentkezése kisebb sorszámú. A többiek számára --- a létszám és az egyéb elfoglaltságaim figyelembe vételével --- a szóbeli vizsga megkezdése előtt új időpontot jelölök ki az adott vizsganapra délután és/vagy a következő napra. Ezen időpont kijelölésében semmiféle egyéni szempontot nem veszek figyelembe. Mindenki, aki több mint 10 feljelentkezett hallgató után jelentkezik be egy vizsganapra, számítson erre a körülményre, és ennek tudatában döntsön a feljelentkezés mellett.

Minden szóbeli vizsganapon a vizsga kezdetének időpontjában (a feliratkozott hallgatók létszámától függetlenül!) minden vizsgázó köteles megjelenni.

Megjegyzés: A Bolyai Intézet várható költözése miatt a vizsgaidőszakban sajnos előre nem látható változások lehetnek a tervekhez képest.

Gyakorlatok:

A gyakorlat célja az, hogy az előadáson elhangzott absztrakt fogalmakat és összefüggéseket minél több --- egyszerű és kevésbé egyszerű --- példán keresztül megértsék, gyakorolják, valamint ismereteiket elmélyítsék. Ennek a munkának elengedhetetlen előfeltétele, hogy tudják az előadáson elhangzott fogalmakat és összefüggéseket, és meghatározó része az önálló feladatmegoldás.

A három gyakorlat közül az egyik ún. „kiemelt” gyakorlat lesz, ahol várhatóan kevesebb egyszerű, a fogalmak elmélyítését és a rutinszerzést célzó feladat lesz, és nagyobb hangsúlyt kap az érdekesebb és nehezebb feladatok megoldása.

A gyakorlatokra vonatkozóan további részletek olvashatók a gyakorlatvezetők --- Maróti Miklós és Zádori László --- honlapján.






Vissza az elejére