Sztochasztika Tanszék

A sztochasztika a véletlen tömegjelenségek és folyamatok körében mutatkozó törvényszerûségek matematikai leírására és modellezésére szolgáló területek összefoglaló neve. Az ilyen irányú matematikai gondolkodás Pascal (1623-1662) és Fermat (1601-1665) 1654-ben lezajlott nevezetes levelezésével vette kezdetét. Az eredetileg sejtés vagy elõrejelzés jelentésû sztochasztika szót Jacob Bernoulli (1654-1705) adaptálta az ógörögbõl "Ars conjectandi" (a sejtés mûvészete) címû latin nyelvû mûvében, a szó melléknévi alakja mára a véletlen szinonímájává vált. Az ide tartozó fõ tárgyakat a tanszék valószínûségszámítás, valószínûségelmélet, sztochasztikus folyamatok, információelmélet és matematikai statisztika néven tanítja. Már a bevezetõ kurzus magába foglalja a nagy számok törvényét és a véletlen értékek haranggörbe-szerû eloszlásának jelenségét, késõbb a hallgató eljuthat például a Brown-mozgás matematikai leírásáig.

A tanszéki kutatások fõleg a valószínûségelmélet és a matematikai statisztika határeloszlásaira, valamint a statisztikus fizika és az ergodelmélet problémáira irányulnak.