A+ | A- | Ø
 
  • English
 
 
2014. október 31. péntek 15:21
A 2006-ban bevezetett képzéseink

Érettségi és sikeres felvételi után az érdeklõdõ fiatalok az úgynevezett MATEMATIKA ALAPKÉPZÉSI (BACHELOR) SZAKON, AZAZ MATEMATIKA BSC-N folytathatják tanulmányaikat Intézetünkben, nappali és levelező tagozaton egyaránt.

A képzés célja: szakemberek képzése, akik olyan elméleti és alkalmazott matematikai ismeretekkel rendelkeznek, melyek képessé teszik õket arra, hogy matematikai ismereteiket mûszaki,  gazdasági,  statisztikai  és számítógépes területen alkalmazzák,  továbbá hogy tanulmányaikat a képzés második ciklusában folytassák. 

Az alapfokozat birtokában a végzettek  — a várható szakirányokat is figyelembe véve  ismerik:

  • a matematika alapvetõ módszereinek alkalmazását;
  • a matematikai módszerek, elvek megszerzésének  módjait  és  a  kutatás fõ módszereit;
  • a felmerülõ problémák megoldási alternatíváit;
  • a matematikai elemzések eredményeit, és  azt  –  idegen  nyelven  és  az informatika eszközeit is felhasználva – hatékonyan tudják kommunikálni;  

és alkalmasak:

  • felelõsségteljes állás betöltésére, önálló  döntéshozatalra,  tevékenységük minõségtudattal történõ végzésére;
  • továbbképzések segítségével új kompetenciák elsajátítására.

A hagyományos egyetemi szintû matematika tanári szak, a fõiskolai szintû matematika tanári szak, a matematikus szak és az alkalmazott matematikus szak, azaz az elõzmény szakok, eddig is mûködtek a Szegedi Tudományegyetemen. Ezen szakokat a matematika oldaláról egyrészt a Természettudományi Kar Bolyai Intézete, másrészt pedig a Juhász Gyula Tanárképzõ Fõiskolai Kar Matematika Tanszéke  gondozta.

A  MATEMATIKA ALAPSZAKON végzõ hallgatók iránti regionális és országos igény jelentõsnek mondható. Mindez megbízhatóan állapítható meg az elõzmény szakok, valamint a matematika fejlõdési vonulatának elemzésébõl.

A matematika szerepét — szemben sok más tudománnyal és szakmával — nagyfokú stabilitás jellemzi. Már az ókorban is tudománynak számított a mai mércével mérve. Az eltelt több mint kétezer év óta töretlenül fejlõdik. Fejlõdése jórészt a többi tudomány fejlõdésével kapcsolatos, részben mint ok, részben pedig mint okozat. A matematika szerepe a kutatásban napjainkban is nõ. A Notices of the American Mathematical Society 48/7 (2001. augusztus), 705-708 cikke szerint az NSF (nemzeti kutatási alap) 1996 és 2001 között az élettelen természettudományokra fordított támogatáson belül a matematikára jutó összeg arányát — évenkénti egyenletes emeléssel — 13,6%-ról 14,3%-ra növelte. Ugyanez a cikk 2002-re 16,4%-ot prognosztizált. A matematikára jutó tényleges összeg ennél is nagyobb arányban nõtt. Bár ez nem hazai és nem is a legfrissebb adat, a méltán világhírû hazai matematika tudományos szerepe aligha fog hanyatlásnak indulni a közeljövõben.

Az egyre szigorodó gazdasági-piaci körülmények között a gazdasági szféra biztonsággal mûködni kívánó egységeinek szükségük van matematikára. Például a biztosítók díjtételeinek megállapításához a kockázatok elemzésében (beleértve a befektetési kockázatokat is) és a matematikai statisztika módszereiben magas szinten járatos szakember, azaz aktuárius matematikus szükséges. Sok matematika kell mûszaki, számítógépes és közgazdasági területeken is. A Délalföldi Régióban is számos munkahely foglalkoztat matematikusokat. Ide sorolhatók az ismert rangos kutatóintézeteken (SZBK, Gabonatermesztési Kutató Kht, Bay Zoltán Intézet) kívül a MATÁV, a NOKIA, a Siemens-SYSDATA regionális fejlesztõ központjai, valamint egyes kisebb hazai szoftverfejlesztõ cégek (pl. SCRIPTUM) is. A felsoroltak az informatikusok mellett már most is alkalmaznak néhány olyan, az Egyetemünkön végzett matematikust, akiknek a bonyolult problémák — matematikai mûveltséget igénylõ — áttekintése a munkaköri feladata.

A tehetségek gondozásának érdekében már az elsõ félévtõl kezdve bizonyos tárgyakat két változatban is megtartunk. Az egyik a „normál” változat, a másik pedig az átlagosnál jobb képességû és komolyabb érdeklõdésû hallgatóink kedvéért tartandó „kiemelt” változat. Az alapozó tárgyak esetében elengedhetetlennek tartjuk, hogy az elõadás és a hozzá tartozó gyakorlat kiemelt változatban is megtartásra kerüljön. Emellett számos további tárgy esetében tervezzük, hogy az egységes elõadáshoz tartozó (a létszám miatt több hallgatói csoportnak párhuzamosan tartandó) gyakorlatok egyike kiemelt lesz. Az elmúlt két-három évben igen kedvezõ tapasztalataink gyûltek össze a kiemelt gyakorlatok kapcsán. Itt alakul ki a hallgatók és oktatók között szorosabb, a diákköri munkához és jó matematikai versenyeredményekhez vezetõ, személyes viszony.

Gondot fordítunk szorgalmas  hallgatóink középiskolából hozott hiányosságainak pótlására is, õk oktatók felügyeletével sikeresen érhetik utol hallgatótársaikat.

A matematika alapszak keretében induló mindhárom szakirányra - azaz a matematikus, alkalmazott matematikus és a matematikatanári szakirányra is - MESTERSZAKOT építettünk. Az első kettőre nemtanári, a harmadikra kétszakos tanári mesterszakot, melyek egyike a matematika. Mindhárom szakirány esetén az első két félévben minden hallgató ugyanazokat a tárgyakat hallgatja, azaz nem kell eldönteni a felvételikor, hogy matematikus vagy tanár szeretne lenni. Arra törekedtünk, hogy az alapszakra épülő mesterszakot elvégzők tudása megfeleljen a korábbi tíz féléves szakjainkon szerzett ismeretanyagnak.

Ennek érdekében a két nemtanári szakirányon egyes tárgyak elméleti megalapozása mélyebb, mint a szakirány nélküli esetben, a tanári szakirányon pedig elõírjuk alapozó pedagógiai és pszichológiai tárgyak elvégzését, valamint legalább 50 kredit megszerzését a hallgató által választott másik közismereti vagy készség alapszak tanári szakirányának tárgyaiból. Továbbá a kötelezõen választható matematikai tárgyak listáját lényegében a jelenleg folyó képzés azon tárgyaiból állítottuk össze, amelyeket (kötelezõ vagy választható tárgyként) a mielõbb megalapítandó mesterszakjainkon is oktatni szándékozunk. Ennek köszönhetõen az említett szakirányokon a mesterszakra való felkészítést igen jól szolgálják a választható matematikai tárgyak.

Az alapképzésre épülő MESTERKÉPZÉS a korábbi képzésnek megfelelően matematikus, alkalmazott matematikus és matematikatanár szakokon történik a Bolyai Intézetben. Ezen mesterszakok neve: MATEMATIKUS MSC, ALKALMAZOTT MATEMATIKUS MSC, MATEMATIKATANÁR MA.  Mesterképzéseink nappali és levelező tagozaton is működnek. A matematikus és alkalmazott matematikus szak biztosítja a szakember-utánpótlást az alapos és mély matematikai ismereteket igénylő alkalmazási területeken, az oktatói utánpótlást a felsőoktatás számára, továbbá a szakma kutatói utánpótlását. A matematikatanár mesterszakon végző tanárok iránti kereslet igen jól prognosztizálható, ugyanis a közoktatás 5-12. évfolyamain legalább 3 matematika óra van hetente, és ezeket az órákat a törvény szerint csak tanári mesterszakon szerzett diplomával lehet ellátni a jövőben. Az is jól látható, hogy bár a közoktatás (a felsőoktatáshoz hasonlóan) jelentős reformokon megy keresztül napjainkban, a matematika mint tantárgy és műveltségi terület mind az alapműveltségnek, mind a gondolkodásfejlesztésnek egyik legfontosabb diszciplináris eszköze marad továbbra is.